Bodrogköz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Bodrogköz a Bodrog és Tisza folyók közt elterülő földrajzi régió, amelyet kettészel a magyar-szlovák határ. Délnyugaton Tokajtól északkeleten Nagykaposig nyúlik el, csaknem kétharmad része a magyarországi oldalon. Teljes területe 945 négyzetkilométer. A szlovákiai oldalon is többségében magyarok lakják.
Két fő részre tagolható: Alsó-Bodrogközre, illetve Felső-Bodrogközre. Legritkábban lakott területe a régió közepe, illetve a Bodrog és a Tisza összefolyásánál elhelyezkedő Bodrogzug.
A mederváltozások örökségeként rengeteg olyan elhagyott, régi mederszakasz található a régióban, amelyek körül a Tisza és mellékfolyói rossz lefolyású, mocsaras területeket, ritkábban homokot hagytak hátra.
A tájegység további fontos folyói: a Karcsa (a 17. században még hajózható sószállító útvonal), a Latorca és a Tice. Legmagasabb hegyei a Nagykopasz és a Tarbucka.
A Bodrogköz a Kárpát-medence egyik legszárazabb területe. Csak rövid tenyészidejű növények termesztésére alkalmas, mert gyakoriak itt a késő tavaszi és a kora őszi fagyok.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelme
[szerkesztés] A honfoglalás
A Bodrogköz a honfoglaló magyarság első letelepedési helye volt a Kárpát-medencében. „Az Úr megtestesülésének kilencszázharmadik esztendejében Árpád vezér elküldvén seregeit, az egész földet, amely a Tisza és a Bodrog közé esik Ugocsáig, minden lakójával együtt elfoglalta..” - írta Anonymus.
1986-ban a bodrogközi Karoson találták meg a legrégibb honfoglaláskori magyar sírokat. Az itt eltemetettek még a történelmi Magyarországon kívül, talán Etelközben születtek.
[szerkesztés] Törökkor, kuruckor
[szerkesztés] A modern kor
A termékeny régió hanyatlása a trianoni határrendezéssel kezdődött. Évszázadokon keresztül Ungvár gazdasági vonzáskörzetéhez tartozott, Ungvár azonban Ukrajnához került. A kettészelt régió belső és átmenő kereskedelme megszűnt, összekötő útjaik pedig teljesen leromlottak, hiszen a magyar és a szlovák oldal közt közúti határátkelőhely évtizedekig csak Sátoraljaújhelyen volt.
A politika határok eltűntét a régió a megfelelő számú határátkelőhely és az összekötő utak hiánya miatt nem képes hasznára fordítani, az infrastruktúra hiánya pedig gátolja a befektetők megjelenését is. (Például Magyarország 2006-ig több, mint 800 millió dollárt ruházott be Szlovákiában, a Bodrogközben azonban egy jelentős magyar vállalat sem jelent meg.)
[szerkesztés] Az Alsó-Bodrogköz települései
- Alsóberecki
- Bodroghalom
- Cigánd
- Dámóc
- Felsőberecki
- Kisrozvágy
- Karcsa
- Karos
- Lácacséke
- Nagyrozvágy
- Pácin
- Révleányvár
- Ricse
- Semjén
- Tiszacsermely
- Tiszakarád
- Vajdácska
- Zemplénagárd
[szerkesztés] A Felső-Bodrogköz települései
- Ágcsernyő
- Bacska
- Battyán
- Bély
- Bodrogszerdahely
- Bodrogszög
- Boly
- Borsi
- Dobra
- Imreg
- Kisgéres
- Kiskövesd
- Kistárkány
- Királyhelmec
- Ladmóc
- Lelesz
- Nagygéres
- Nagykövesd
- Nagytárkány
- Örös
- Pólyán
- Perbenyik
- Rad
- Szentes
- Szentmária
- Szinyér
- Szolnocska
- Szomotor
- Szőlőske
- Tiszacsernyő
- Véke
- Zemplén
- Zétény
[szerkesztés] Lásd még
- Bodrogközi kistérség (közigazgatási régió)