Bodrogszög
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bodrogszög (szlovákul Klin nad Bodrogom) 1961 és 1990 között Bodrogszerdahely településrésze, ma újra önálló község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Királyhelmectől 22 km-re délnyugatra a magyar határ mellett a Bodrog bal partján fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét onnan kapta, hogy az eredeti település a Bodrog folyó és a Páltó szögletében - szögében feküdt.
[szerkesztés] Története
1332-ben a pápai tizedjegyzékben Zeg alakban említik először. Határában állott 13. századi vára, melyet 1317-ben Ákos Mikcs foglalt el Károly Róbert részére. A vár valószínűleg ekkor pusztult el, többé nem említik és helye sem ismert. 1378-ban Szögi Pál fia Mikcs birtoka, majd a Széchy családé. 1487-ben a Thárczy család zálogbirtoka lett. A 16. század közepén a Perényi, a Bacskay, és a Serédy családok birtoka, a század végén a Herczeg, a Szennyesy és a Bodó családoké. 1549-ben az egri püspökség dézsmajegyzékében Zegh néven említik. A 17. század elején a Herczegek mellett az Illésházyak, Berzeviczyek, Daróczyak, majd a Kissek, Bellaváryak és Dőryek nevei szerepelnek az okiratokban. A 18. században Krussay Márton, Mudrányi Pál és a Ramocsházy család a birtokosai. A 19. században a Szögyény és a Kossuth család birtoka. A községnek 1910-ben 276, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.