Antiszthenész (filozófus)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a szócikk a filozófus Antiszthenészről szól. További jelentéséhez lásd: Antiszthenész (író).
Antiszthenész (Athén, Kr. e. 455 körül – Athén, Kr. e. 360 után) görög filozófus
Anyja rabszolganő volt, ezért törvénytelen származású volt. Eredetileg Szókratész tanítványa volt és híve volt, később azonban komoly jelentőségre a cinikusok filozófiai iskolájának megalapításával tett szert. Iskoláját Szókratész halála után nyitotta meg a törvénytelen származásúak számára kijelölt „Künöszargosz" (Kb. Kövér eb) nevű gyakorlótér ligetében. Innen ered az általa képviselt irányzat neve, a „künikosz”, cynicus" ugyanis kutyamód élőt, kutyamód gondolkodót jelent. Az elnevezésben nyilván az is közrejátszott, hogy magát Antiszthenészt is a „kutya" melléknévvel illették kortársai. Származásából érthető az a tény -és ez talán az őt körülvevő korabeli ellenszenvet is megmagyarázza-, hogy főleg etikai jellegű filozófiájával a társadalom kitaszítottjaihoz fordult. Kétségbe vonta a gazdagság és a hatalom értékét, s ezek megvetését hirdette.
Maga is szegényesen élt, bár pénzért tanított, de a gazdagság megvetésében nem jutott odáig, mint legendás tanítványa, Szinópéi Diogenész. A szegénységnek e megvetésében némi póz is lehetett:Szókratész egy ízben állítólag így szólt hozzá: „Ruháid szakadásán át látom kivillanni hiúságodat". Hatása és jelentősége mindenesetre a megvetett szegénység körében jelentős lehetett, erre utal az a szenvedélyes polémia, amelyet tanai ellen Platón folytat.
Gondolatain kimutatható a legjelentősebb szofista filozófusok (Prótagorasz, Gorgiasz, Prodikosz és Hippiasz) hatása, az ő filozófiája azonban nem állt össze egységes rendszerré, ment azoké.
Terjedelmes életművéből -Diogenész Laertiosz 74 munkájának címét sorolja fel- mindössze két szónoki gyakorlat címe maradt ránk, az „Aiasz" és az „Odüsszeusz", illetve több kisebb töredék.
[szerkesztés] Források
Pecz: Ókori lexikon
)
Based on work by