Alef
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az alef szó a föníciai, továbbá a héber írás első betűjét (א) jelöli. Latin megfelelője az A betű, a magyarban is a a hangértéke az alefet jelölő szimbólumoknak.
Az „alef” szó az ősi sémi nyelveken többnyire ökröt jelent, s az alef-jel, valószínűleg eredetileg valamilyen hieroglifaszerű jelből kialakulva [forrás?]. Az eredeti föníciai ábécében az alefet egy balra döntött A betűhöz hasonló szimbólum (lásd a képen), míg az ebből származtatható héber ábécében a א szimbólum jelöli.
Az ógörög ábécé alfa szava és megfelelő hangja is föníciai eredetű, sőt a megfelelő ógörög szimbólum, az α (ejtsd alfa) is az alef-jelből alakult ki.
A magyar rovásírás első betűi (az A és az Á) is az alefből erednek.
[szerkesztés] Matematikai jelentés
A matematika halmazelmélet nevű ágában a végtelen halmazok számosságának jelölésére használják. A megszámlálhatóan végtelen számosság esetében az alef-ot egy 0 (nulla) alsó indexszel látják el (ejtsd: alef-null, írd: א0). Például az egész számok (vagy a racionális számok) א0-nyian vannak. Az א1 az א0-t követő számosság, tehát az a legkisebb számosság, amely nagyobb, mint א0. A kontinuumhipotézis szerint az א1 éppen a kontinuum számossága, amely megfelel az egyenes (vagy a sík vagy a tér) pontjai vagy a valós számok számosságának. A halmazelmélet szokásos axióma-rendszerében a kontinuumhipotézis nem eldönthető, azaz elfogadásával illetve elvetésével is értelmes rendszert kapunk. Az utóbbi esetben az א1 a kontinuum-számosságnál kisebb: ez esetben a számegyenesnek van olyan része, amely a racionális számoknál "sűrűbben", de a valós számoknál "ritkábban" helyezkedik el.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
(csehül) A föníciai ábécéről
Based on work by