Árpád-sávos zászló
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Árpád-sávos zászló az Árpád-házi uralkodók XI. századtól használt piros-fehér sávos lobogója. Később a magyar címer részévé vált.
Az Árpád-ház dinasztikus jelképének legrégebbi biztos címerábrázolása I. Imre magyar királynál (uralk. 1196-1204) tűnik föl. Szent István első király (uralk. 1000-1038) pénzein is már föltűnik egy sávozott zászló, méghozzá egy „királyi lándzsa” (LANCEA REGIS) körfelirattal. Ez a korábban a királykoronázáskor használt lándzsára utal, amelyen egy sávozott zászló található. A XIV. század közepén készült Képes krónikában nemcsak az ábrázolt zászlókon, hanem a királyok öltözékén is ez látható. Az alábbi iniciálékban Szent István és III. Béla látható az Árpád-sávokkal. A sávok száma koronként különböző volt (7 és 12 között változott), mígnem a XVI. századra állandósult nyolcban. Előfordult, hogy feliratokkal, ill. a korai időkben oroszlánokkal (királyi jelkép) díszítették.[1] Werbőczy 1514-es Hármaskönyvének (Tripartium) allegórikus magyarázata szerint a sávozás „a négy ezüstös folyót” (Duna, Tisza, Száva, Dráva) jelképezi.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A zászló felépítése
A zászló vízszintesen sávolt. Felváltva 4 piros és 4 fehér (vörös/ezüst) azonos szélességű sávból áll.
[szerkesztés] A zászló eredete
Az Árpád-sávos zászlót a történettudomány aragóniai eredetűnek – az elmélet szerint Imre király aragóniai feleségének köszönhetően –, sőt közvetve svájci hatásokat is felmutatónak véli. Ennek az elméletnek azonban ellentmond a már Szt. István idejében is fellelhető előfordulás (lásd fentebb).
[szerkesztés] Rákócziak kora
II. Rákóczi Ferenc is használta a zászló egy módosított változatát, melyen 7 vízszintes sáv volt. 4 piros és 3 fehér.[2]
[szerkesztés] II. világháború
A II. világháború alatt zöld nyilaskereszttel kiegészítve a Nyilaskeresztes párt egyik jelképe volt. Azonban ez a zászló 9 sávból állt. 5 piros és négy fehér, a zászlóban többnyire középen elhelyezve a „H” betűvel ékesített zöld nyilaskereszt.
A sávok jelentése: „az új típusú Árpád-sáv a mozgalom szándéka szerint megújítandó magyarság öt - egymást feltételező - társadalmi csoportját (a nemzettartó paraszt, a nemzetépítő munkás, a nemzetvezető értelmiség, a nemzetmegtartó nő-gyermek-ifjúság, a nemzetvédő fegyveres erők) jelképezte (öt vörös sáv), amelyet a hungarizmus erkölcsi (kereszténység), szellemi (nacionalizmus) és anyagi (szocializmus) alapjai, valamint a magyar nemzetet és a Kárpát-Duna Nagyhazát alkotó népszemélyiségeket (magyarság, szlovákság, ruszinság, románság, németség, szerbség) összefogó konnacionalizmus tartanak össze (négy fehér sáv)”.[3]
A Hungarista Mozgalom itt ismertetett jelképe önkényuralmi jelképnek minősül Magyarországon, mivel nyilaskeresztet tartalmaz.
[szerkesztés] A rendszerváltás után
Az ún. Árpád-sávok Magyarország címerének a részét képezik, valamint több település zászlajában is jelen vannak. (A települések zászlóiban a sávok száma változó.) A miniszterelnöki eskü letételekor a nemzetiszínű zászlót – az Árpád-sávos zászlóval mint a történelmi zászlók egyikével - díszőrség kíséretében viszik az eskütétel helyszínére.
Az Árpád-sávos szimbólum számos – főként katonai és rendvédelmi – szervezet címerének alkotóeleme. (pl. Nemzetbiztonsági Hivatal[4])
Az 1990-es évektől kezdve számos jobboldalhoz köthető tömegrendezvényen jelen volt a történelmi (olykor a Turul-lal ellátott) és a Rákóczi-féle Árpád-sávos zászló, de a nyilasok által alkalmazott nem.
Radikális jobboldali ill. szélsőjobboldali csoportosulások is használták alkalmanként (többnyire a történelmi változatot). Baloldali, liberális politikusok és értelmiségiek gyakran érvelnek a használata ellen, mivel az szerintük a nyilaskeresztes mozgalom jelképévé vált[5] Mérsékelt jobboldali és baloldali[6][7] körök azonban a zászló történelmi jellegére és arra a tényre hivatkozva, hogy az eredeti és a nyilasok által használt zászlók láthatóan különböznek egymástól, ezt a felvetést tévedésnek minősítették.
A rendőrség ez idő alatt több tüntetésen arra hivatkozva, hogy a zászló tiltott önkényuralmi jelkép, azokat elkobozta, de később vissza kellett szolgáltatniuk azokat[forrás?], mivel bebizonyosodott, hogy a használata nem tiltott, sőt, a magyar történelmi zászlósor egy darabja.
2006. december 11-én a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöksége a párt hivatalos színévé választotta a piros fehér sávokat és országszerte demonstrációkat szervezett és arpadsavos.hu címen honlapot indított a zászlóval kapcsolatos felvilágosítás céljából.[8]
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- ↑ Magyar történelmi katonai zászlók
- ↑ Történelmi zászlók
- ↑ Indymedia.hu
- ↑ Nemzetbiztonsági Hivatal
- ↑ Index.hu, Gyűlöletet és tradíciót jelent az árpádsávos zászló, 2006. november 2.
- ↑ Az Árpád-sávos zászló- új megvilágításban - HVG cikk
- ↑ Miről beszélnek az Árpád-sávos zászlók? - Vasárnapi Hírek (Balogh László zászló-szakértő)
- ↑ Az Árpád-sáv lett a Jobbik színe, kuruc.info, 2006. december 12.