A Hungarista Mozgalom jelképei

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Szálasi Ferenc nevével fémjelzett Hungarista Mozgalom, ill. a mozgalom különböző politikai formációinak jelképei 1935-től kezdődően a következők voltak.

A Hungarista Mozgalom alább ismertetendő jelképei közül önkényuralmi jelképnek minősülnek Magyarországon azok, amelyek nyilaskeresztet tartalmaznak.

Tartalomjegyzék

1 A nyilaskereszt
- 1.1 A jelkép eredete
- 1.2 A jelkép hungarista története
  - 1.2.1 1935-1937
  - 1.2.2 1937-től
2 Az Árpád-sáv
- 2.1 A jelkép eredete
3 Zászlók

[szerkesztés] A nyilaskereszt

[szerkesztés] A jelkép eredete

A nyilaskereszt Szent László király hadijelvénye volt. Így a nyilasok számára egyrészt kifejezte a „lovagkirály” szellemiségével való jogfolytonosságot, másrészt utalt a kalandozó magyarságra is, kiknek nyilaitól rettegett Európa minden szeglete. A nyilaskereszt utalás volt arra a „turáni” - íjfeszítő - népek körében (pl. hunok, mongolok) általánosan megfigyelhető szimbolikára, hogy a szakrális világkirály (törzsfő, fejedelem) vertikálisan Istennel összeköti a népet, ugyanakkor horizontálisan a négy égtájra fölfeszülve „a világföldet a világtengerig” meghódítja, és kibékíti önmagában. Ennek maradványa volt a magyar királykoronázáskor, a „királydombra” fölvágtató király általi „négy vágás” a négy égtáj, „világirány” felé, ami utalás az Attila hun királyhoz köthető mondához („Isten kardja”).

[szerkesztés] A jelkép hungarista története

[szerkesztés] 1935-1937

Az első politkai alakulat (Nemzet Akaratának Pártja, 1935-1937), nem vette át a különböző magyar nemzetiszocialista kezdemények által már 1933-tól használt zöld nyilaskeresztet, mivel Szálasi egy önálló, sajátosan magyar eszmerendszert dolgozott ki. Ez az ő megfogalmazása szerint a „nemzetiszocialista korszellem magyar gyakorlata”, s nem egyszerű kópiája a sajátosan német jellegű hitlerista nemzetiszocializmusnak, avagy a sajátosan olasz jellegű fasizmusnak.

Szálasi a „HIT” szó betűiből alakított rovásjelképet használta, ezzel is kifejezve a sajátosan magyar jelleget.

[szerkesztés] 1937-től

A különböző pártegyesülések után átvételre került a nyilaskereszt, de annak közepére egy fehér „H” betű került. Később bevezetésre került az ún. „Árpád-sáv” is.

[szerkesztés] Az Árpád-sáv

Fő szócikk: Árpád-sávos zászló

[szerkesztés] A jelkép eredete

A Turul-Árpád-ház dinasztikus jelképének legrégebbi biztos címerábrázolása I. Imre magyar királynál (uralk. 1196-1204) tűnik föl. Szent István első király (uralk. 1000-1038) pénzein is már föltűnik egy sávozott zászló, méghozzá egy „királyi lándzsa” (LANCEA REGIS) körfelirattal. Ez a korábban a királykoronázáskor használt lándzsára utal, amelyen egy sávozott zászló található. A sávok száma koronként különböző volt (7 és 12 között változott), mígnem a XVI. századra állandósult nyolcban. Előfordult, hogy föliratokkal, ill. a korai időkben oroszlánokkal (királyi jelkép) díszítették. A kettőskeresztes címerrel egyesített ábrázolásban jelképezheti a Krisztus jobb oldalából föltörő vért és vizet, amely az Egyház szentségeit jelképezi (elsősorban a keresztséget és az Eucharisztiát). Werbőczy 1514-es Hármaskönyvének (Tripartium) allegórikus magyarázata szerint a sávozás „a négy ezüstös folyót” (Duna, Tisza, Száva, Dráva) jelképezi, így „Alsó-Magyarország” területét, míg a címerpajzs másik oldala a „három hegyen” (Tátra, Fátra, Mátra) fölépülő Apostoli Királyságot (kettős kereszt), illetve „Felső-Magyarország” területét. Ez utóbbi inspirálta a szlovákság, majd később Szlovákia címerének a kialakulását.