Esztergom címere
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Esztergom szabad királyi város címere a várost lakó gazdag latinusok 12. századi pecsétjéből alakult ki. A latinoknak II. András adott pecséthasználati jogot. A címeren a Zeniapalotaia látható. Ez az épület a 11. században épült királyi székhely, aminek kinézetéről éppen a pecsétnyomóról tudni meg annyit.
Kettős pecsétet csak Esztergom és Buda használt Magyarországon.
[szerkesztés] Esztergom sz. kir. város nagyobb pecsétnyomója (1299)
Ez a pecsétnyomó a Nemzeti Múzeumban látható, ahova a városi levéltárból került 1825-ben. A kör alakú pecsétet négyes tagolású fallal körülvett várost ábrázol. A falakat henger alakú bástyatornyok törik meg, összesen négy darab. A tornyok mind kúpos fedésűek, közöttük szépen megmunkált bélletes kapu áll. A kapun a kopogtató és a veretek is lól kivehetőek. A falak mögött gótikus ablakokkal, hármas osztású, cseréppel fedett épület magasodik. Az előlap körfelirata: Sigillvm latinorvm civitatis Strigoniensis.
A pecsétnyomó hátlapján kilencszer vágott pajzs díszeleg plasztikusan kiemelve és rovátkolva. Ez az Árpádok sávos, címeres pajzsa, ami a királyhoz való szoros kötődést volt hivatott kifejezni. (Esztergom mai zászlaja is kilences bontású vörös és ezüst csíkokkal.) A hátlap körfelirata Secretvm latinorvm civitatis Strigoniensis. Ezt a fajta pecsétet 1255-ben már használták.
[szerkesztés] Esztergom sz. kir. város kisebb pecsétnyomója (1357)
A kisebb pecsétnyomóból alakult ki a mai városi címer. Ez nagyban hasonlít a korábbihoz, annak két oldalát egyesítve jött létre. A palota alatt van közvetlenül a hatszögletű pajzs, benne négy pólya. A bronz pecsétnyomót a Balassa Bálint Múzeum őrzi. Ennek a pecsétnek a körfelirata: Sigillvm minvs civitatis Strigoniensis.