A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
Verébalakúak |
Passerina amoena
|
| Rendszertan |
|
|
|
|
Családok:
|
|
|
- Latin nevek ábécé-rendben
|
|
|
Királygébics-alkatúak (Tyranni)
Verébalkatúak (Passeri)
- Varjúszerűek (Corvida) öregcsaládja
- Verébszerűek (Passerida) öregcsaládja
|
|
|
A verébalakúak vagy énekesmadár-alakúak (Passeriformes) a madarak osztályának egy rendje. Közös jellemzőjük az alsó gégefő (syrinx) használata a hangadáshoz. A verébalakúak családjainak számát az egyes rendszerezések eltérően határozzák meg, az összes lehetséges felosztást figyelembe véve összesen 99 különböző családról beszélhetünk. Mivel azonban a legtöbb rendszerezés ezek egy részét összevonja, általában ennél kevesebb család szerepel. Jelenleg 5823 faj szerepel a listán.
A rend az alábbi alrendeket és családokat foglalja magában taxonómiai sorrendben (a különböző rendszerezésekben szereplő valamennyi család).
[szerkesztés] Királygébics-alkatúak (Tyranni) alrendje
A trópusokon, de különösen Dél-Amerikában elterjedt madarak. A hangadásban nagy szerepet játszó alsó gégefő anatómiai fölépítése egyszerűbb, mint a verébalkatúak alrend esetében, csak egy-három pár izom mozgatja. Hangadásuk nem annyira a tanult, hanem nagyrészt az örökölt mintázatokon alapszik.
- Pittafélék (Pittidae) - Swainson, 1831
- 31 faj tartozik a családhoz
-
|
|
Általános jellemzőik
Galamb nagyságú, zömök testű, színpompás tollazatú madarak. Csüdjük viszonylag hosszú, farkuk rövid vagy csökevényes, orrlyukakat csupasz bőr félig elfedi, lábuk karcsú, magascsűdű. Trópusi eső- és bambuszerdők aljnövényzetében élnek, a talajszint gerinctelen állataival táplálkoznak. Legtöbb fajuk Délkelet-Ázsiában él. |
-
|
|
Általános jellemzőik
Tömzsi testalkatú madarak, rövid, széles csőrrel, meglehetősen erős lábbal, középhosszú szárnnyal és rövid vagy csak kevéssé hosszú farokkal. Csőrük rövidebb a fejnél, erős és alacsony, tövén nagyon széles, hegyén hirtelen keskenyedő, a felső káva ormán észrevehetően tarajos, hegye horgasan legörbülő. A kávaélek befelé hajlók; a szájhasíték a szem aljáig ér, ezért szájnyílásuk majdnem olyan nagy, mint a kecskefejőé. Élénkszínű tollazatuk a hímnél és tojónál meglehetősen egyforma. A ricsókák hazája India, a Szunda- és a Fülöp-szigetek. |
-
|
Közönséges fazekasmadár |
|
|
|
- Fahágófélék (Dendrocolaptidae) - Gray, 1840
- 53 faj tartozik a családhoz
- Szúnyogevőfélék (Conopophagidae) - Sclater & Salvin, 1873
- 8 faj tartozik a családhoz
-
|
Rhinocrypta lanceolata |
|
|
|
- Kotingafélék (Cotingidae) - Bonaparte, 1849
- 71 faj tartozik a családhoz
-
|
Vörös szirtimadár |
|
|
Általános jellemzőik
Nagyságuk a varjú és a királyka közt ingadozik; egyes tagjai a legpompásabb, mások a legegyszerűbb színezetű madarak. Valamennyi gyümölcsevő, de több faj rovarokkal, puhatestűekkel, gyíkokkal pótolja a növényi táplálékot. Mexikó déli részétől Argentína északi szegélyéig vannak elterjedve. |
- Piprafélék (Pipridae) - Rafinesque, 1815
- 53 faj tartozik a családhoz
-
|
Fehérnyakú barátpipra |
|
|
Általános jellemzőik
Vagy más néven manakinok, lakóhelye Amerika szárazföldje, Mexikó déli részétől a La Platáig. Kicsi vagy legfeljebb középnagyságú madarak, melyek tollazatában az éjfekete alapszín mellett, élénk kék, piros, sárga vagy fehér színfoltokkal. Tollazatuk meglehetősen rövid, kivált a homloktájékon , de az orrlyukakat elfedi és a csőr töve körül finom sertékbe megy át. Énekük nem kiemelkedő. |
- Álcsuszkafélék (Acanthisittidae) - Sundevall, 1872
- 4 faj tartozik a családhoz
-
|
Stephens-szigeti álfakusz |
[szerkesztés] Verébalkatúak (Passeri) alrendje
Az ide tartózó fajok mind az öt kontinensen megtalálhatóak. Az alsó gégefő anatómiai fölépítése bonyolultabb, mint a királygébics-alkatúak alrend esetében és öt-hét pár izom mozgatja. Hangadásuk kisebb mértékben öröklött, és nagyobb mértékben tanult mintázatokon alapszik.
[szerkesztés] Varjúszerűek (Corvida) öregcsaládja
-
|
Lármás bozótjáró |
|
|
Általános jellemzőik
Apró, verébnagyságú madarak. Elsőrendű evezőik száma 12, melyek közül a legkülső még a lantfarkúmadárénál is satnyább. Tollazatuk túlnyomólag barna, feketével foltozva és szalagozva, torkuk fehér. |
-
|
Cormobates leucophaeus |
|
|
-
|
Malurus lamberti |
|
|
Általános jellemzőik
Ausztráliában, Tasmániában és Új-Guineában fordulnak elő. Az idetartozó kecses madarak hosszú, lépcsőzetes farktollai annyira hullékonyak, hogy legtöbbször 10-nél kevesebbet találunk az illető madár farkában. A tollazat némely részei olyan fénylőek, mintha lakkozottak volnának. |
-
|
Meliphaga lewinii |
|
|
Általános jellemzőik
Ausztrália madarai. A mézevők apró rovarokat, virágport és mézet szedegetnek a gummifák virágaiból. Hosszú, a hegyén ecsetszerűen foszlott nyelvük segítségével, amely erre a célra a lehető legalkalmasabb, jutnak ehhez a táplálékokhoz. A legtöbb faj fákon él, mégpedig mindegyik a magáén, egyik ezen, a másik azon a fajtán. |
-
|
Petroica phoenicea |
|
|
- Avarjárófélék (Orthonychidae) - Gray, 1840
- 2 faj tartozik a családhoz
-
|
Avarjáró |
|
|
- Drongófélék (Dicruridae) - Vigors, 1825
- 24 faj tartozik a családhoz
-
|
Dicrurus macrocercus |
|
|
Általános jellemzőik
Rokonságban van a varjúfélékkel és a paradicsommadár-félékkel is, viszont a gébicsfélékre emlékeztető vonások is vannak bennük. Gébicsszerű mindenekelőtt egész testalkatuk, a kampós, a hegye előtt bevágott csőr, valamint a tojások színezete. Légykapó módjára, röptükben is fogdossák a rovarokat. Orrlyukaik sörtékkel borítottak, hogy hosszú szárnyuk negyedik és ötödik elsőrendű evezője a leghosszabb. Hosszú farkuk legtöbbnyire villás, tollazata fekete, gyakran fénylő. |
-
|
Rhipidura rufifrons |
|
|
-
|
Berki paradicsomlégy-vadász |
|
|
-
|
Szarkapacsirta |
|
|
-
|
Aegithina nigrolutea |
|
|
-
|
Álarcos kakukkgébics |
|
|
- Varjúfélék (Corvidae) - Leach, 1820
- 118 faj tartozik a családhoz
-
|
Havasi csóka |
|
|
-
|
Feketehátú fuvolázómadár |
|
|
-
|
Paradisaea rubra |
|
|
-
|
Szürkebegyű gébicsrigó |
|
|
-
|
Pirókszajkó |
|
|
-
|
Tündérkék madár |
|
|
-
|
Sárgahasú levélmadár |
|
|
- Gébicsfélék (Laniidae) - Rafinesque, 1815
- 30 faj tartozik a családhoz
-
|
Nagy őrgébics |
|
|
-
|
Tchagra senegala |
|
|
-
|
Énekes vireó |
|
|
Általános jellemzőik
A lombgébics-félék középhelyet foglalnak el a légykapófélék és gébicsfélék családja között. Apró madarak, rövid, erős, de változó alakú csőrrel, melynek lefelé hajló kampós hegye előtt határozott kimetszése van. Tojásdad alakú orrlyukaik hártyával fedettek. Csőrsörtéik kevéssé fejlettek, e helyett azonban a csőrtövén levő tollak sörteszerűen hegyesek, A nem éppen erős lábon az ujjak rövidek, a karmok aránylag gyengék. Kizárólag Amerika mérsékeltebb és főleg tropikus részeiben fordulnak elő. |
- Kokakófélék (Callaeidae) - Sundevall, 1836
- 3 faj tartozik a családhoz
-
|
Nyerges madár |
|
|
[szerkesztés] Verébszerűek (Passerida) öregcsaládja
- Pacsirtafélék (Alaudidae) - Vigors, 1825
- 91 faj tartozik a családhoz
-
|
Mirafra javanica |
|
|
- Csonttollúfélék (Bombycillidae) - Swainson, 1831
- 3 faj tartozik a családhoz
-
|
Csonttollú |
|
|
-
|
Nevadai selymesmadár |
|
|
- Vízirigófélék (Cinclidae) - Sundevall, 1836
- 5 faj tartozik a családhoz
-
|
Vízirigó |
|
|
- Billegetőfélék (Motacillidae) - Horsfield, 1821
- 66 faj tartozik a családhoz
- Vidafélék (Viduidae) - Cabanis, 1847
- 16 faj tartozik a családhoz
-
|
Erdei szürkebegy |
|
|
- Bogyókapófélék (Melanocharitidae) - Ahlquist, 1985
- 10 faj tartozik a családhoz
- Verébfélék (Passeridae) - Rafinesque, 1815
- 36 faj tartozik a családhoz
- Díszpintyfélék (Estrildidae) - Bonaparte, 1850
- 142 faj tarozik a családhoz
-
|
Kákapinty |
|
|
-
|
Rozsdástorkú lombjáró |
|
|
- Tangarafélék (Thraupidae) - Cabanis, 1847
- 253 faj tartozik a családhoz
-
|
Skarláttangara |
|
|
- Pintyfélék (Fringillidae) - Leach, 1820
- 142 faj tartozik a sáládhoz
-
|
Süvöltő |
|
|
-
|
Kardinálispinty |
|
|
-
|
Vékonycsőrű szövőmadár |
|
|
-
|
Skarlátgyapjasmadár |
|
|
- Sármányfélék (Emberizidae) - Lesson, 1831
- 325 faj tartozik a csalához
-
|
Téli sármánypinty |
|
|
-
|
Nectarinia asiatica |
|
|
-
|
Fokföldi mézevő |
|
|
- Virágjárófélék (Dicaeidae) - Bonaparte, 1853
- 44 faj tartozik a csalához
-
|
Dicaeum erythrorhynchos |
|
|
- Gezerigófélék (Mimidae) - Bonaparte, 1853
- 34 faj tartozik a csalához
-
|
Macskamadár |
|
|
- Csuszkafélék (Sittidae) - Lesson, 1828
- 25 faj tartozik a csalához
-
|
Sitta-carolinensis |
|
|
- Fakuszfélék (Certhiidae) - Leach, 1820
- 7 faj tartozik a csalához
-
|
Amerikai fakusz |
|
|
- Ökörszemfélék (Troglodytidae) - Swainson, 1831
- 77 faj tartozik a csalához
-
|
Fehérhasú ökörszem |
|
|
-
|
Aranycinege |
|
|
- Cinegefélék (Paridae) - Vigors, 1825
- 56 faj tartozik a csalához
- Őszapófélék (Aegithalidae) - Reichenbach, 1850
- 8 faj tartozik a csalához
- Fecskefélék (Hirundinidae) - Rafinesque, 1815
- 90 faj tartozik a csalához
-
|
Odúfecske |
|
|
- Királykafélék (Regulidae) - Cuvier, 1800
- 6 faj tartozik a csalához
-
|
Kanadai királyka |
|
|
- Bülbülfélék (Pycnonotidae) - Gray, 1840
- 137 faj tartozik a csalához
-
|
Pycnonotus goiavier |
|
|
Általános jellemzőik
Elsősorban Afrika és a trópusi Ázsia madarai. Veréb-, vagy rigó nagyságú, túlnyomóan barnás színezetű bogyóevő madarak. Legtöbb fajuk erdőben él, mások kertekben fordulnak elő. Szép énekük miatt, kedvelt díszmadarak. A nemek hasonlóak. |
-
|
Sárgáscukormadár |
|
|
-
|
Foltos nádiposzáta |
|
|
- Csirögefélék (Icteridae) - Vigors, 1825
- 99 faj tartozik a csalához
-
|
Vörösvállú csiröge |
|
|
-
|
Cisticola exilis |
|
|
-
|
Zosterops palpebrosus |
|
|
-
|
Barkóscinege |
|
|
- Timáliafélék (Timaliidae) - Horsfield, 1827
- 270 faj tartozik a csalához
-
|
Garrulax perspicillatu |
|
|
-
|
Vörösbegy |
|
|
- Rigófélék (Turdidae) - Rafinesque, 1820
- 177 faj tartozik a csalához
-
|
Hegyi kékmadár |
|
|
- Seregélyfélék (Sturnidae) - Rafinesque, 1815
- 114 faj tartozik a csalához
-
|
Pompás fényseregély |
|
|
[szerkesztés] Alternatív rendszerezés
A Sibley-Ahlquist féle madárrendszertan szerint a verébalakúak rendje csak a következő 48 családot foglalja magában:
Ausztrálfakusz-félék, Ausztrálposzáta-félék, Ausztráltimália-félék, Avarjárófélék, Álcsuszkafélék, Billegetőfélék, Bogyókapófélék, Bülbülfélék, Cinegefélék, Cinegelégykapó-félék, Csonttollúfélék, Csuszkafélék, Fakuszfélék, Fazekasmadár-félék, Fecskefélék, Fedettcsőrűfélék, Földihangyászfélék, Gébicsfélék, Gólyalábúvarjú-félék, Hangyászmadárfélék, Karélyospompásrigó-félék, Királygébicsfélék, Királykafélék, Kokakófélék, Lantfarkúmadár-félék, Légykapófélék, Lombgébicsfélék, Lugasépítő-félék, Mézevőfélék, Nektármadárfélék, Óvilágiposzáta-félék, Őszapófélék, Pacsirtafélék, Pápaszemesmadár-félék, Pintyfélék, Pittafélék, Ricsókafélék, Selyemgébicsfélék, Seregélyfélék, Szuharbújófélék, Szúnyogevőfélék, Tündérkékmadár-félék, Tündérmadárfélék, Varjúfélék, Verébfélék, Vízirigófélék, Paramythiidae, Sapayoidae.
Based on work by