Web Analytics
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Tenzing Norgay - Wikipédia

Tenzing Norgay

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tenzing Norgay (1914. május 29.(?) – 1986. május 9.), nepáli serpa, hegymászó. 1953. május 29-én Edmund Hillary-vel együtt elsőként mászták meg a Föld legmagasabb hegycsúcsát, a Mount Everestet.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Gyermekkora

Egészen az 1990-es évekig úgy tudták, hogy Tenzing a nepáli Khumbuban született, ami igen közel fekszik a Mount Everesthez. Valójában a hegytől keletre, Tibetben, a Kharta-völgyben látta meg a napvilágot, de ezt politikai okokból titkolta. Pontos születési idejében bizonytalan volt, az időjárásból és a betakarítási munkákból arra következtetett, hogy május vége felé lehetett. A május 29-ét később választotta, mert ezen a napon ért fel az Everest csúcsára.

Eredeti neve "Namgyal Wangdi" volt, de ezt még gyermekkorában megváltoztatták a Rongbuk kolostor vezető lámájának, Ngawang Tenzin Norbu tanácsára. A Tenzing Norgay név jelentése: szerencsés, hithű. Apja, Ghang La Mingma jakpásztor volt, 1949-ben hunyt el, anyja Dokmo Kinzom még megérte a Mount Everest megmászását. Norgay a 11. vagy 13. gyerek volt a családban, de sokan közülük korán meghaltak.

Gyermekként kétszer elszökött otthonról Katmanduba, majd 19 évesen az indiai Darjeelingbe, a Too Song Bhusti serpa közösségbe költözött.

[szerkesztés] Hegymászás

Az 1930-as években hegyi teherhordóként három, Észak-Tibetből induló brit Everest-expedícióban vett részt, de ezek egyike sem járt sikerrel. Később India más hegységeiben is dolgozott mint hegymászó, elmondása szerint legnehezebb mászása a 7816 m-es Nanda Devi keleti csúcsának meghódítási kísérlete volt, ebben az expedícióban többen is meghaltak. Az 1940-es évek elején a mai Pakisztán területén élt.

Először 1947-ben vett részt Mount Everest meghódítására induló expedícióban. Az angol Earl Denman, Ange Dawa serpa és Tenzing engedély nélkül lépetek be Tibetbe, hogy onnan próblákozzanak. 6700 m-en erős viharba kerültek és kénytelenek voltak visszafordulni; mindhárman épségben visszajutottak az alaptáborba.

1952-ben, Raymond Lambert vezetésével két sikertelen svájci csúcskísérletben vett részt. Ezek voltak ez első komoly próbálkozások a dél-nepáli oldalról, rekord magasságig, 8599 m-ig jutottak.

[szerkesztés] A Mount Everest meghódítása

1953-ban a John Hunt vezette expedícióval indult hetedszerre a Mount Everestre. A csúcsot 1953. május 29-én délelőtt 11:30-kor érte el társával, Edmund Hillary új-zélandi hegymászóval. Visszatérésük után Indiában és Nepálban is nagy ünnepségekkel fogadták őket, Tenzinget egyesek szó szerint istenként kezdték tisztelni, azt gondolva hogy Buddha vagy Síva reinkarnációja, Hillary-t pedig II. Erzsébet angol királynő lovaggá ütötte.

Bár Tenzing és Hillary egyszerre érték el a csúcsot, az újságírók minden áron meg akarták tudni, hogy melyikőjük lépett először a legmagasabb pontra és ki volt a második. Tenzing kihangsúlyozta a mászócsapatok egységét és a közös erőfeszítéseket, amivel a sikereket elérték, visszautasította a feltételezéseket hogy bárkinek is valaha húznia kellett volna őt, de elismerte, hogy Hillary lépett először a Mount Everest csúcsára. Hozzátette: „Ha szégyen, hogy én voltam a második ember a Mount Everest tetején, akkor együtt fogok élni ezzel a szégyennel.”[1]

[szerkesztés] Magánélete

Háromszor kötött házasságot. Első felesége Dawa Phuti, fiatalon halt meg, 1944-ben. Fiuk, Nima Dorje négy éves korában meghalt. Két lányuk is született: Pem Pem, akinek a fia Tashi Tenzing szintén feljutott az Everestre és Nima aki egy Fülöp-szigeteki grafikushoz, Noli Galanghoz ment feleségül.

Második felesége Ang Lahmu, első hitveének unokatestvére volt. Nem született közös gyermekük, de együtt nevelték Tenzing gyermekeit. A serpa szokások engedélyezik a többnejűséget, ezért elvette harmadik feleségét Dakkut is. Tőle Jamling és Norbu nevű fiai születtek.

[szerkesztés] Az Everest után

Tenzing a Darjeelingben működő Himalájai Hegymászó Intézet terepgyakorlati igazgatója lett. 1978-ban saját céget alapított, a himalájai gyalogtúrákat kínáló Tenzing Norgay Adventures-t. 2003-ban fia Jamling Tenzing Norgay vezette a céget, ő 1996-ban jutott fel az Everestre.

1986. május 9-én, az indiai Darjeelingben hunyt el.

[szerkesztés] Források

  1. Tenzing Norgay és James Ramsey Ullman, Man of Everest (1955, az első kiadás címe: Tiger of the Snows)
  • Tenzing Norgay és Malcolm Barnes After Everest (1978)
  • Everest Exposed (az 1953-as expedíció beszámolója)
  • Tashi Tenzing és Judy Tenzing, Tenzing Norgay and the Sherpas of Everest
  • Ed Webster, Snow in the Kingdom (2000)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu