Szlávics László, id.

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

id. Szlávics László (Henyehegyen (később Kislengyel) Zala megye, 1927. február 24. - Budapesten, 1991. február 9.) ötvös - szobrászművész,

ifj. Szlávics László szobrász - éremművész édesapja

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Válogatott csoportos kiállítások 3 Egyéni kiállítások 4 Jelentősebb köztéri alkotásai 5 Művei közgyűjteményekben 6 Irodalom (önálló cikkek, tanulmányok) 7 Film

[szerkesztés] Élete

1932-től Győrszentivánon élt, itt végezte el a hat elemi osztályt. Közvetlenül ezt követően apja mellett a Győri Vagongyárban kezdett dolgozni. 1942-től szobrász tanonc volt Győrben, Földessy Gyula szobrász mester műhelyében. 1945 januárjában leventeként beidézték. A felszólításnak nem tett eleget, ezért előállították. Társaival munkaszolgálatosként, lezárt marhavagonban Németországba szállították. Márciusban Neubiberg, Überg-ben laktanyalázadást szerveztek, melyet a német katonaság fékezett meg. Ezt követően mindannyian büntetőtáborba kerültek. 1946. februárjában fizikailag teljesen legyengült állapotban érkezett haza. Novemberben megkapta a szobrász segédlevelet, de betegsége miatt munkaképtelen volt további két esztendőn át. 1948-tól lakatosként dolgozott a Győri Vagon- és Gépgyárban. 1950-től a Magyar Iparművészeti Főiskola ötvöstervező tanszakának hallgatója volt. Szobrász tanára Dózsa Farkas András volt. 1955-ben ötvösművész diplomát szerzett. 1956-ig a főiskola ösztöndíjasa volt. Ettől az évtől haláláig a Képzőművészeti Alap és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének tagja volt. Mestereinek Borsos Miklóst és Makrisz Agamemnont vallotta.

1953-tól rendszeresen kiállító művész volt. Politikai okokból kisebb nagyobb kihagyásokra kényszerítve vett részt a hazai országos kiállításokon és pályázatokon.

Munkái megtalálhatóak magángyűjteményekben, itthon és külföldön (Franciaország, Svédország, Németország, USA, Kanada) egyaránt.

[szerkesztés] Válogatott csoportos kiállítások

• 1960 - Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok (Budapest).
• 1967 - től 1., 3., 5., 6., 8., 9., Kisplasztikai Biennálé, Pécs.
• 1981 - Fa és környezet, faplasztikai kiállítás Cegléd.
• 1981 - SCI-FI a képzőművészetben c. pályázat kiállítása (Budapest).
• 1981 - Salgótarjáni Szabadtéri Szobor Kiállítás
• 1982 - Országos Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest.
• 1983 - IV. Orsz. Éremművészeti Biennálé, Sopron.
• 1984 - Szabadtéri Szoborkiállítás, Zánka, Gyermekváros.
• 1985 - Új művészetért 1960-75, Szeged.
• 1985 - 101 tárgy. Objektművészet Magyarországon, Óbuda Galéria (Budapest).
• 1989 - Szabadtéri Szoborkiállítás, Zánka, Gyermekváros.

[szerkesztés] Egyéni kiállítások

• 1965 - Kulturális Kapcsolatok Intézete Kiállító-terme (Budapest).
• 1966 - Szombathelyi Képtár, (Szombathely).
• 1966 - Műcsarnok (Győr).
• 1967 - Iparművészeti Múzeum (Budapest).
• 1968 - Budapesti Műszaki Egyetem Diákszállója (Budapest).
• 1973 - Zalaszentgróti Művelődési Ház.
• 1975 - Kesztyűgyár (Pécs).
• 1981 - Budapest (?)
• 1983 - Zichy Kastély belső udvarán szabadtéri kiállítás (Óbuda).
• 1986 - Óbudai Pincegaléria (Budapest).
• 1994 - egy időben két helyszínen nyílt Emlékkiállítás műveiből: az Óbudai Társaskör Galériában és az Óbudai Pincegalériában.
• 1996 - Glossator Antikvárium Galériája (Budapest).
• 1997 - Cseri Kastély (Tótvázsony).
• 1997 - Szlávics Emlékszoba (Balatoncsicsó) 1999-ig.
• 1997 - Hotel Mercure Korona (Budapest).
• 2001 - Végh Szalon nyitó kiállítása, beszélgetés az alkotóról (Budapest).
• 2002 - Collegium Hungaricum (Magyar Kulturális Intézet) Bécs.
• 2003 - Lincoln Galéria (Budapest)

[szerkesztés] Jelentősebb köztéri alkotásai

• 1965 - (körül) Budapesti Történeti Múzeum (alagsorában) vörösréz lemezdomborítással burkolt kapu, és a pinceszintre vezető folyosó vörösréz ajtaja.
• 1974 - (körül) Állatorvostudományi Egyetem Diákszállóján két nagyméretű vörösréz lemezdomborítás (Ló, és Bika).
• 1977 - Sopron Város 700. éves évfordulójára készült „emléktábla” (vörösréz lemezdomborítás, és plasztika).

[szerkesztés] Művei közgyűjteményekben

• Magyar Nemzeti Galéria (Budapest) - Spartacus, lemezszobor,
  • Női maszk, lemezdomborítás,
  • Anya gyermekével, stb.
• Modern Magyar Képtár (Pécs) - A pénz komédiája című sorozatból két bronz plakett.
• Jannus Pannónius Múzeum (Pécs) - Papagáj, festett hegesztett vas szobor.
• Szombathelyi Képtár (Szombathely) - Szegkovács kő portrészobor.

[szerkesztés] Irodalom (önálló cikkek, tanulmányok)

• 1963 - Gerencsér M.: A Vagongyártól a Nemzeti Galériáig, Kisalföld.
• 1966 - Geszti L.: Szlávics László szobrai a KKI-ben, Művészet c. folyóirat.
• 1967 - Kovács Gy.: Szlávics László kiállítása, Művészet c. folyóirat.
• 1971 - Gerencsér M.: A különös művész, Ifjúsági Magazin.
• 1975 - Agócs A.: Szlávics László, Dunántúli Napló.
• 1983 - Mezei Ottó: Szürrealizmus és szürrealista látásmód a magyar művészetben (René Passeron: A Szürrealizmus Enciklopédiája magyar fejezete, Corvina)
• 1987 - Mezei O.: Technikai leleményesség és plasztikai kifejezőerő, Művészet.
• 1989 - „Szene Budapest” Wiener Magazine.
• 1994 - Kováts A.: Az Óbudai Társaskör Szlávics László kiállítása, Beszélő.
• 1995 - Kováts A.-Andrási G.: Lakatos-ikonográfia, Új Művészet c. folyóirat.
• 1998 - Mezei Ottó: Szlávics László, a művész-mesterember, Budapest, kiadó:ART ’95 Bt. ISBN 963 03 5653 8 angol - magyar nyelvű kötet, 106 színes reprodukcióval). Még ugyaneben az évben megjelenik a könyv angol - német - francia - magyar nyelvű CD - rom verziója, (ART ’95 Bt. kiadása).
• 1999 - Mezei Ottó: Szlávics László, Magyar Nemzet.
• 2001 - Megjelenik a Szlávics honlap (www.szlavics.hu és www.szlavics.com)

[szerkesztés] Film

• 1994 - „Picasso-k kalandjai” művészeti magazinműsor keretében, Szlávics László Emlékkiállítása Óbudán (szerk.: Július Gy. rendező: M. Nagy R., MTV.)
• 1995 - Képzőművészet ma - az óbudai emlékkiállításokról (szerk.: Kováts A., rendező-operatőr.: Kardos S., MTV.)