Szirének
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Szirének | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Karibi manátusz
|
|||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||
|
|||||||||||||
|
|
A szirének rendjébe négy ma élő fajt sorolunk: a manátuszok vagy tengeri tehenek neme (Trichecus) három fajjal, a dugongok neme egy fajjal képviselteti magát. A szirének békés növényevő tengeri emlősök, a veszélyeztetett fajok közé tartoznak.
A manátusz dél-amerikai eredetű szó, manati karibi indián nyelven annyit tesz: „emlő”. (Magyarul a manátusz, manatusz, manati alakok egyaránt használatosak.) A dugong szó az állat maláj nevéből jön.
[szerkesztés] Fajaik
- Karibi manátusz (Trichechus manatus)
- Afrikai manátusz (Trichechus senegalensis)
- Amazonasi manátusz (Trichechus inunguis)
- Dugong (Dugong dugong)
A manátusz és a dugong közti eltérések a testméretben (a dugong kb. fél, míg a manátusz 1 tonna), a koponya és a farok alakjában mutatkoznak. (A dugongnak villás farka van, míg a manátuszé evezőlapát alakú.)
Kihalt faj:
- Steller tengeri tehene (Hidrodamalis gigas) - a rend egy kihalt recens faja, melyet 1741-ben írtak le először. A hatalmas, békés növényevő óriást 1768-ra már teljesen kipusztították. Lakhelye a Bering-tenger volt. 5-6 tonnát nyomott. A dugonggal állt közelebbi rokonságban.
[szerkesztés] Életmód
A szirének teljes mértékben vízhez kötött állatok, még ellés idejére se térnek ki a partra. Áramvonalas testük alkalmazkodott a vízi életmódhoz, mellső végtagjaikkal kormányoznak, a farkukkal hajtják magukat. Két emlőjük van, melyek a mellső végtagok tövében helyezkednek el. A vízben élő emlősök közül csak a szirének növényevők, ők kizárólag a tenger növényzetével táplálkoznak. A zsírszegény étrend következtében a hideg vizet egyáltalán nem tűrik. Mindebből kifolyólag a szirének az olyan sekély part menti vizeket kedvelik, ahol dús víz alatti növényzet található.
[szerkesztés] Evolúció
A molekuláris biológia eredményei szerint a szirének legközelebbi rokonai az ormányosok és a szirtiborzfélék. A hasonló testformájú fóka, rozmár és delfinek nem különösebben közeli rokonai.
Based on work by