Szerecseny

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.4667° k. h. 17.5500°

**Szerecseny**

Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség	Téti
Rang	község
Terület	12,39 km²
Népesség
Összesen: 924 fő (2001) Népsűrűség: 74,57 fő/km²
Irányítószám	9125
Körzethívószám	96
Térkép é. sz. 47.4667° k. h. 17.5500°	település Mo. térképén

Szerecseny község Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Az új községháza

A sokorói dombok közelében, a Bakony hegység lábainál Győr-Moson-Sopron megye déli részén, Veszprém megye határánál húzódik meg ez az alig ezres lélekszámú falu. Győrtől 27 km-re, Pápától 18 km-re van. Vasúti megállóhelye a Győr–Szombathely vasúti vonalon található. Szerecseny korábban Győr megye sokoróaljai járása része volt, később a téti járáshoz sorolták. Az 1954. évi terület rendezést követően Veszprém megyébe került. Gyarmat községgel közös tanácsban tevékenykedett 1971-től annak társközségeként. 1991-től a rendszerváltás után ismét önálló lett. A község kérésére a következő év elejétől újra visszakerült Győr-Moson-Sopron megyébe.

[szerkesztés] Története és mai élete

A település nevének eredetéről a helyi lakosok kétféleképp vélekednek: az egyik változat szerint jó minőségű fekete termőföldje után nevezték el, a másik -valószínűbb- szerint századokkal ezelőtt egy fekete férfi is lakott a faluban, s róla nevezték el a falut.

A falu határában számos bronzkori, kelta, római, avar és Árpád-kori régészeti lelet került elő. Egyesek szerint első írásos említése 1086-ból való. Először Scis, Syes és Scecs alakban emlegették. 1256-ban már Villa Síd alias Zerechyn a neve. A X. században a Marczaltői család az egyik birtokosa. Enyingi Török Ferenc 1565-től a gazdája, s ezzel a pápai vár tartozéka is. A XV. században többször csatolják Veszprém megyéhez. Behódolt község volt (1609). Török urán kívül Hatos Bálintot is szolgálják. A török uralmat követő évtizedekben épült újjá. Ez időtől kezdve a település folyamatosan Esterházy-birtok lett. A II. József féle népszámláláskor lélekszáma 595 fő volt. Az 1798-as tűzvész a falu nagyobb részét elpusztította. A római katolikus templom Szent Imre tiszteletére 1736-ban, a református templom 1773-ban épült meg. Az evangélikus gyülekezetnek van a legfiatalabb temploma, melyet 1948-ban építettek meg.

Nádfedeles parasztház

A község mellett gróf Esterházy Pál téglagyárat létesített. Területe a Marcal vízgyűjtő területéhez tartozik. Természetes állóvize nincs. A volt téglagyár területén több kisebb nagyobb kiterjedésű és művelésű bányagödör található. A település felszíne változatos dunántúli táj a Sokoróalja és a Kisalföld határán 150 m-es tenger szint feletti magasságban. Belterületén elszórtan 5-20 m magas viszonylag meredek lejtőjű homokos, agyagos néhol kavicsos dombok találhatók. A falu határában mezőgazdasági művelésre alkalmas jó termést biztosító síkvidéki földek találhatók. Az ipari jellegű tevékenységet a téglagyár képviselte. Az itt élők főleg Győrben és Pápán dolgoznak, emellett szorgalmasan művelik földjeiket is. A közlekedést a vasút és az autóbuszjáratok biztosítják beleértve a vállalatok saját vagy bérelt autóbuszait is.

Az elmúlt évtizedekben a népességszáma folyamatosan csökkent, majd az utóbbi években megindult a visszavándorlás. Az Jellemző, hogy főállása mellett majdnem mindenki foglalkozik valamilyen tevékenységgel, például: állattartással (szarvasmarha, sertés, baromfi) vagy növénytermesztéssel (málna, ribizke, uborka) A mezőgazdasági termelőszövetkezetben kevesen dolgoznak, mert a községben nincs üzemegysége. Jelenleg egy mezőgazdasági kft. beruházásában a falu határában baromfitelep épül. Az 1238 ha-s határ nagyobb részét a szövetkezet bérli. A munkanélküliek száma az összlakosság 5% a. Ez is a megyei átlag alatt van. A villamos áramot 1959-ben vezették be a faluba. A vezetékes gázhálózat 2001-ben készült el. A saját vízmű telepét 1973-ban helyezték üzembe. A csatornamű 2004-ben készült el. A faluházat egy régi épületből alakítottak ki. A házasságkötő terme megőrizte a paraszti hagyományokat. Kibővítésével ide került a polgármesteri hivatal is. Hozzátoldották az új építésű községi tornacsarnokot. Gecsével közös háziorvosa van. A gyér számú kisgyereket védőnő látja el. Az iskolai oktatást társulás-ban Gyömöre községgel együtt látják el. Oda utaztatják a kisdiákokat. Napköziotthonos óvodáját felújították. A telefonhálózat ugyan korszerű, de sok gond van vele. Teleházat létesítettek. Benne internet összeköttetéssel. Használata a lakosság részére ingyenes.

[szerkesztés] Látnivalók

A fő utca

Római katolikus temploma műemlék jellegű. A templom külsejét 1992-ben, a belsejét 1994-ben felújították. Makovecz Imre építész javaslatára egy 1913-ban készült tornácos lakóházat kijavítottak, hogy azt az utókor számára megőrizzék.

Lőrincz Árpád fafaragó népművész. A községben dolgozott 2002-ben bekövetkezett haláláig: Köztéri szobor egy található a faluban. Vele az I. és a II. világháborúban elesetteknek állítottak emléket. Milleneumi emlékparkja faragványait a fafaragó mester készítette el. A korábban híres téglagyárából már csak a kemence és a kémény látható. A bányák maradványaiból a horgászat szerelmeseinek:

halastavakat alakítottak ki. Falunapot május 1.-én tartanak. Labdarúgócsapata öltözőjét az elmúlt években újították fel. Lovardájában 3-4 ló található oktatás és sétalovaglási lehetőséggel. A település legnagyobb értéke, hogy nincs környezetszennyező üzeme, tiszta a levegő, a talaj sem fertőzött. A falu megőrizte a nyugalmat, békét és a csendet. Aki irtózik a nagy tömegeket vonzó üdülőtelepektől, itt kellemesen kipihenheti magát, mert a falu hívja és várja a kikapcsolódni vágyó embereket.