Kisalföld
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Kisalföld (régebben Kis-Magyar-alföld vagy Pozsonyi-medence) Szlovákia nyugati síkságát, a Magyarország északnyugati részén található „magyarországi Kisalföldet” és az Ausztriában található Seewinkel tájegységet magába foglaló földrajzi terület. A Kisalföld elnevezés a területet a Kárpát-medence nagyobb kiterjedésű síkságát jelentő Alföldtől, vagyis a „Nagyalföldtől” különbözteti meg. Teljes területe 9000 km², ennek kevesebb mint fele - 4000 km² - tartozik Magyarországhoz. Mivel ez hazánk egyik legnyugatibb tája, jelentős az Atlanti-óceán hatása: gyakoribb a borultság, kisebb a hőingás, és egyenletesebb a csapadék eloszlása. Nyugati peremén található a Dévényi-kapu - a Kárpát-medence nyugati bejárata - emiatt hazánk egyik legszelesebb tája. A miocén kortól kezdve folyamatosan süllyedő területről van szó, melyet az itt megjelenő Duna és mellékfolyói töltöttek fel üledékeikkel. Így jött létre Európa legnagyobb folyami hordalékkúpja, a Szigetköz és Csallóköz területe.
A terület szlovákiai részét és a déli, magyarországi részét a Duna választja el egymástól. A Pozsonytól északra elterülő szlovákiai rész neve szlovákul Podunajská nížina, vagyis „Dunamenti-síkság”.
Based on work by