Szerb–Horvát–Szlovén Állam
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Szerb–Horvát–Szlovén Állam (szlovénül: Država Slovencev, Hrvatov in Srbov; horvátul: Država Slovenaca, Hrvata i Srba; szerbül: Држава Словенаца, Хрвата и Срба)egy rövid életű állam volt a Balkánon. Az állam 1918-ban megszűnt, csatlakozott a Szerb Királysághoz.
[szerkesztés] Az állam neve
Az állam az I. világháború után jött létre, az Osztrák-Magyar Monarchia déli, délnyugati területeiből: Dalmácia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Krajna, Isztria, Vajdaság.
[szerkesztés] Megalakulása
Az állam hivatalosan 1918. október 29-én jött létre. A kormányzati szerve a Nemzeti Tanács volt, melyben a legjelentősebb politikusok foglaltak helyet. Az elnök a szlovén Dr. Anton Korošec. Két alelnök volt, a szerb Svetozar Pribićević és a horvát Dr. Ante Pavelić (aki nem ugyanaz azzal az Ante Pavelićcsel, aki vezetője volt a II. világháború alatti horvát államnak). Az állam létrejötte az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésével párhuzamosan történt meg, 1918. november 24-én azonban a Szerémség, november 25-én pedig a Vajdaság kiszakadt a nemrég létrejött államból és csatlakozott a Szerb Királysághoz.
[szerkesztés] Csatlakozás a Szerb Királysághoz
A Nemzeti Tanács a Vajdaság és Szerémség Szerbiához való csatlakozása után kimondta az állam csatlakozását a Szerb Királysághoz, ami ekkor már az egykor Szerbia, Montenegro, Vajdaság és Szerémség területeiből állt. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság hivatalosan 1918. december 1-jén jött létre.
Based on work by