Rydberg-formula
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Rydberg-formula (Rydberg–Ritz-formula) az atomfizika egyik összefüggése, melyből megállapítható a hidrogén színképe, az összes hullámhossz, amelyen a hidrogén képes elektromágneses hullámot kibocsátani és elnyelni. Később a Rydberg–Ritz-féle kombinációs elvvel sikerült kiterjeszteni, hogy minden elemre működjön.
A spektrum egy hullámhosszhalmaz, melyek kibocsátására egy kémiai elem atomja képes, miközben az elektron a diszkrét energiájú „elektronhéjak” egyikéről a másikra ugrik. Ez a felfedezés segítette a kvantummechanika megalkotását.
A formulát a svéd fizikus Johannes Rydberg alkotta meg, és 1888. november 5-én tett közzé.
[szerkesztés] A Rydberg-formula hidrogénre
Where
- λvac a részecske által vákuumban kibocsátott hullámhossz.
- RH a hidrogén Rydberg-állandója.
- n1 és n2 olyan egészek, melyre n1 < n2.
Ha n1=1 és n2 2-től végtelenig változik, akkor az úgynevezett Lyman-sorozatot kapjuk, mely a 91 nm értékhez közelít, hasonlóan:
| n1 | n2 | Név | Ide konvergál (nm) | Tartomány |
|---|---|---|---|---|
| 1 | 2-től végtelenig | Lyman-sorozat | 91 | ultraibolya |
| 2 | 3-tól végtelenig | Balmer-sorozat | 365 | látható |
| 3 | 4-től végtelenig | Paschen-sorozat | 821 | infravörös |
| 4 | 5-től végtelenig | Brackett-sorozat | 1459 | |
| 5 | 6-tól végtelenig | Pfund-sorozat | 2280 | |
| 6 | 7-től végtelenig | Humphreys-sorozat | 3283 |
[szerkesztés] Forrás
Az angol Wikipédia szócikke
Based on work by