Przemyśl

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Przemyśl**

Vajdaság	podkarpackie
Járás	Przemyśl
Városjogok	1389
Terület	44,1 km²
Népesség	68.000
Magasság	- m
Körzethívószám	(+48)16
Rendszám	RP

Przemyśl régi fametszeten

Przemyśl (latinul Praemislia, ukrán nyelven Перемишль, németül Premslau) – 68 ezer lakosú (2005). város a kárpátaljai vajdaságban a San folyó partján. Faipara (Zakłady Płyt Pilśniowych=farostlemezgyár), festékgyára (Pollena Astra)van. A Bieszczady hegység kapuja fontos műemlékekkel a városban és környékén: Krasiczynben palota, Bolestraszycében arborétum. Fontos közlekedési csomópont - nemzetközi E-40 út határátkelés Ukrajna felé Medykánál és vasúti átrakó állomás Żurawicában. Multikulturális város, ahol egymás mellett élnek különböző nemzetiségek: lengyelek, ukránok és romák, különböző vallások: a domináns katolikusok érsekkel, görög katolikusok érsekkel, pravoszlávok, valamint protestánsok: metodisták, adventisták, baptisták, jehovisták. A II. világháborúig jelentős zsidó lakossága is volt a városnak, az 1931-i népszámlálás adatai szerint a népesség 29,5%-a ide tartozott, a közösség két zsinagógával rendelkezett. Przemyśl az első lengyel város, ahol zsidó városnegyedről írásos dokumentum létezik: Jehuda ha Kohen zsidó tudós 1085-ben említi.

[szerkesztés] Története

Legendák a város keletkezéséről:

a) egy bizonyos herceg vadászni indult, és azon a helyen, ahol megölt egy medvét, várost alapított medvével a címerében

b) a mai Przemyśl területén település keletkezett, és sok ember gondolkozott azon, mi legyen a neve - egy öreg asszony azt mondta: "Myśl, nie myśl, najlepszy będzie Przemyśl" (lefordíthatatlan szójáték: "myśl" lengyelül gondolatot jelent, vagyis "Gondolat, nem gondolat, legjobb lesz Przemyśl")

[szerkesztés] Kronológia

VIII. század – Przemysł-Lestek lech herceg (mindkét név ravaszságot, éleselméjűséget jelent) miután kivívta az ország függetlenségét, "a San folyó mentén várost alapított és saját nevéről Przemyślnek nevezte el. Szakrális építészeti emlékek.
IX. század – latin püspök behívása, román kor előtti építészet: rotunda és monostor
X. század – román építészet: háromhajós bazilika.
981-985 – Nagy Vlagyimir háborút folytat a városért és beveszi azt. A püspökség székhelyét Vlagyimir-Volinszkijba viszik át.
1018 – Vitéz Boleszláv Przemyślt újra Lengyelországhoz csatolja.
1031 – Przemyślt ismét elfoglalja a Kijevi Rusz. A zsidó negyed kezdetei Przemyślben.
1069 – Miután Merész Boleszláv elfoglalja a várost, néhány évre a monarchia fővárosa lesz.
1086-1344 – A város a Halics-Lodomériai herceg uralma alatt, rövid ideig a hercegség fővárosa is.
1344 – III. Nagy Kázmér király végül Przemyślt az ún. Grody Czerwieńskie-el (vörös városok) Lengyelországhoz csatolja az utolsó Trojdenovics uralkodó, Bolesław Jerzy Trojdenowicz halála után, aki végrendeletében a lengyel uralkodókra hagyta. A latin szertartású Iván és Miklós püspököket közvetlenül az apostoli szék alá rendelik.
1389 – A város új településeket kap német városi privilégiumok alapján. Fallal körülvett vár épül, felépülnek a városfalak tornyokkal, új templom, kolostorok és városháza épül.
1498 – Nagy István wołoski vajda elfoglalta a várost és szabad rablást engedélyezett katonáinak. Ezután felgyújtotta a várost, még a templomoknak sem kegyelmezett.
1614 – A várost elpusztította a tatár Kantymir Mirz.
1648 – Kopystyński kozák ezredes körülzárta a várost, de Karol Korniakt megverte.
1656 – Douglas svéd tábornok körülzárta a várost, de visszavonult a közeledő Stefan Czarniecki hetman csapatai elől.
1657 – II Rákóczy György erdélyi csapatainak támadását kivédi a város, a legenda szerint kiállították valamelyik helyi szent ereklyéit egy körmenetbe, amely a támadók ellen vonult.
1672 – Przemyśl környékét dúlják a tatárok, Kormanice mellett szétverik az O. Krystyn Szykowski református gvárdián vezetése alatt küzdő przemyślieket.
1772 – A város Lengyelország I. felosztásakor Ausztriához kerül. Ez a város hanyatlásához vezet, mely addig tart, amíg Galicia autonómiát nem kap, és felépítik a Przemyśl erődöt, mely Antwerpen és Verdun után a harmadik legnagyobb erőd Európában.
1914-1918 – Nehéz harcok a városért a Przemyśl erőddel kapcsolatban.
1918-1919 – Ukrán-lengyel harcok a városért (a przemyśli sasfiókok, vagyis lengyel iskolások részvétele).
1918-1939 – Járási székhely a lvovi vajdaságban.
1931 – A népszámlálás adatai szerint a városban 62 272 fő lakik, ebből 39 430 (63,3%) római katolikus, 18 376 (29,5%) zsidó, 4 391 (7%) görög katolikus és 85 más világnézetű. Przemyśl az egyik nagyváros Krakkó és Lvov között.
1939-1941 – A város kettéosztása a San folyó mentén - Zasanie városrész német, Stare Miasto (Öreg város) szovjet megszállás alatt.
1944 – A Vörös Hadsereg felszabadítja a várost; léteztek tervek, hogy Przemyśl vajdasági székhely legyen, de végül győzött az a koncepció, hogy az inkább központi fekvésű, de lényegesen kisebb Rzeszów legyen a vajdaság fővárosa.
1944-1947 – A környéken harcok folynak az Ukrán felkelő hadsereg partizánjaival, akik felrobbantják a przemyśli sasfiókok emlékművét (később nem a Plac Konstytucjin építették újjá, ahol a két világháború között állt, hanem a San partján.)
1945-1975 – járási székhely a rzeszówi vajdaságban.
1975-1998 – a przemyśli vajdaság székhelye.
1991 – II. János Pál pápa látogatása.
1999-től – járási jogú város a kárpátaljai vajdaságban, melynek fővárosa Rzeszów.

[szerkesztés] Magyar vonatkozások

Az I. világháborúban magyar katonák ezrei haltak hősi halált a Przemyśl erőd orosz ostromakor. Ezeknek a hősi halottaknak állít emléket Gyóni Géza ma is rendkívül aktuális verse! Gyóni Géza egyike volt az erőd védőinek, itt került orosz fogságba, ahonnan nem tért haza.

CSAK EGY ÉJSZAKÁRA...

részletek

Csak egy éjszakára küldjétek el őket;

A pártoskodókat, a vitézkedőket.

Csak egy éjszakára:

Akik fent hirdetik, hogy - mi nem felejtünk,

Mikor a halálgép muzsikál felettünk;

Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,

S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek,

* * * * * * * * * * * * * *

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:

Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.