Nyári olimpiai játékok (maratoni futás)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Louis Spiridon, a maratoni futás első olimpiai bajnoka

A maratoni futás a nyári olimpiai játékok atlétikaversenyein eddig minden alkalommal a program része volt. A versenyszámot – Pierre de Coubertin jó barátja és az olimpiai eszme lelkes híve – Michel Bréal francia akadémikus javaslatára iktatták műsorba, egy ókori görög harcos emlékére, aki a legenda szerint a perzsák felett Kr. e. 490-ben aratott győzelem hírét Marathón mezejéről futva vitte meg Athén piacára és utána a kimerültségtől holtan esett össze. A maratoni futás – 1921-ig többször kisebb mértékben változott – távja a Marathón és Athén között lévő nagyjából negyven kilométeres távnak felel meg. Bár a történet hitelességével kapcsolatban jogos kételyek merültek fel, a maratoni futás az újkori atlétikaversenyek és az újkori nyári olimpiák kedvelt műsorszámává vált.

[szerkesztés] Érdekességek a versenyszám történetéből

Az eddig lezajlott huszonöt verseny – különösen a kezdeti időszakban, amikor az atléták még nem a mai korszerű módszerekkel készültek a versenyekre – bővelkedett drámai jelenetekben. Az első versenyt a görög Louis Spiridon, huszonöt éves postaküldönc nyerte, akit nemzeti hősként ünnepeltek és élete végéig köztiszteletben állt. A verseny után kiderült, hogy a harmadik helyen célba érkezett görög Belokas Spiridon a táv egy részét szekéren tette meg, ezért a görög versenyzőt kizárták és a távot egyedüli külföldiként végigfutó magyar Kellner Gyulát tették meg bronzérmesnek. Máig ez Magyarország egyetlen olimpiai érme ebben a versenyszámban.^[1] A verseny előtt Georgiosz Averoff, az olimpia egyik fő támogatója, a Herodes Atticus-stadion újjáépíttetője a győztesnek – ha az görög versenyző lesz – leánya kezét és hatalmas hozományt ígért. Ígéretének beváltására nem volt szükség, mert Louis Spiridon győzelmekor már családos ember volt.

1900-ban a versenytáv 40 260 méter volt, 1904-ben ismét negyven kilométer. A csalási kísérlet az 1904. évi olimpián megismétlődött, a lelkesen ünnepelt első helyen célba érkező amerikai futóról kiderült, hogy a táv nagy részét gépkocsival tette meg.

Dorando Pietri célba érkezése az 1908. évi olimpián. A diszkvalifikált olasz versenyző másnap az angol királyi családtól fájdalomdíjként egy aranyserleget kapott. ^[2]

Az 1908. évi londoni olimpián a versenytávot 42 kilométerre növelték, mert ennyi volt a távolság a a Windsor kastély és a White-City Stadion között. Ezt a távolságot még meg kellett növelni, mert a királyi család nehezményezte, hogy a futók nem a királyi díszpáholy előtt érnek célba, így a versenytáv 42 195 méter lett. A versenyen az olasz Dorando Pietri ért először a stadionba, de annyira kimerülten, hogy többször is összesett és a cél előtt néhány tíz méterrel már nem tudott felkelni. Mivel közben egy amerikai futó is feltűnt a stadion bejáratánál, honfitársai lábra segítették az olasz versenyzőt és némi rendezői segédlettel valósággal átvonszolták a célon. Pietrit végül külső segítség igénybevétele miatt diszkvalifikálták és az Egyesült Államok-beli John Hayest nyilvánították bajnoknak.

Az 1912. évi olimpián a maratoni futás halálos áldozatot is követelt, a portugál Francisco Lázaro futás közben napszúrást kapott és másnap meghalt. Ezen az olimpián nyert a versenyszámban először afrikai ország sportolója.

1921-ben a Nemzetközi Atlétikai Szövetség a versenytávot 42 195 méterben rögzítette, és az 1924. évi olimpia versenyét már ezen a távon rendezték. A párizsi olimpia maratoni versenyére nézőként ellátogató cseh Vojtech Bukovskot annyira magával ragadta a verseny hangulata, hogy hazatérve 1924 októberében megszervezte az első – azóta Európa egyik legrangosabb maratoni versenyévé vált – kassai maratont.

Abebe Bikila, a versenyszám első kétszeres olimpiai bajnoka

Az első dél-amerikai győzelem 1932-ben, az első ázsiai győzelem 1936-ban született. Az 1936. évi olimpián a koreai Sohn Kee-chung nyert, de mivel országa ekkor japán megszállás alatt állt, japán szinekben. Az aranyérmet a források egy része Korea aranyérmeként tünteti fel, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azonban máig japán aranyéremként tartja nyilván.

Az 1948. évi londoni olimpián az 1908. évihez hasonló jelenet játszódott le: a belga Étienne Gailly érkezett elsőként a stadionba, de annyira kimerülten, hogy a végül győztes argentin futó több mint negyven másodperccel megelőzte, és Gailly végül bronzérmet nyert.

Az 50-es évek legendás cseh futója, Emil Zatopek az 1952. évi olimpián úgy nyerte – olimpiai csúccsal – a maratoni futást, hogy előtte ezen a távon nagy nemzetközi versenyen még nem indult. A magyar Dobronyi József Zatopek mögött alig több, mint három perccel lemaradva, a hetedik helyen végzett.

1956-ban az esélytelennek tartott francia Alain Mimoun győzött, aki akkor már harminchat éves volt.

1960-ban, a római olimpián a rajtnál még teljesen ismeretlen etióp Abebe Bikila érkezett – mezitláb futva – elsőként a stadionba és nyerte meg a versenyt új világcsúccsal^[3]. Bikilának a játékok történetében elsőként a duplázás is sikerült, az 1964. évi olimpián ismét világrekorddal tudott győzni. A bajnoki cím megvédése rajta kívül az NDK-beli Waldemar Cierpinskinek sikerült, aki 1976-ban és 1980-ban is győzni tudott. Cierpinski 1976-ban az olimpiák történetében elsőként futotta a távot két óra tíz percen belül. Rajta kívül eddig ez csak a portugál Carlos Lopeznek sikerült 1984-ben.

Az 1984. évi olimpia óta női atlétikában is rendeznek maratoni futást, az első női olimpiai bajnok az Egyesült Államok-beli Joan Benoit lett.

John Hayes, az 1908. évi londoni olimpia győztese és a versenyszám első hivatalos világcsúcstartója

2004-ben az olimpia maratoni versenyét az eredeti útvonalon – az ókori görög hírvivő harcos feltételezett útvonalán – rendezték. A férfi versenyen az olasz Stefano Baldini, a női versenyen a japán Mizuki Noguchi ért elsőnek célba.

[szerkesztés] Időeredmények

Az első hivatalos maratoni versenyt Louis Spiridon 2:58:50 időeredménnyel nyerte. Azóta az olimpiai rekord kilenc alkalommal dőlt meg. A mai olimpiai csúcstartó, a portugál Carlos Lopez, 2:09:21 másodperces eredményét az 1984. évi olimpián futotta. Rajta kívül az NDK-beli Waldemar Cierpinski volt az egyetlen az olimpiák történetében – az 1976. évi olimpián –, aki a távot két óra tíz percen belül teljesítette.

A versenyszám első hivatalos világcsúcstartója, az Egyesült Államok-beli John Hayes időeredményét az 1908. évi olimpián futotta. Azóta az olimpiák történetében – viszonylag kevésszer – három alkalommal javították meg a világrekordot, 1920-ban, 1960-ban és 1964-ben.

Az első hivatalos női világrekordot – 3:40:22 másodpercet – a brit Violet Piercy futotta 1926-ban. Az első női olimpiai bajnok időeredménye az 1984. évi olimpián 2:24:52 másodperc volt, és ez az eredmény maradt az olimpiai rekord tizenhat éven keresztül. A ma érvényes olimpiai csúcsot – 2:23:14 másodpercet – a japán Naoko Takahashi futotta a 2000. évi olimpián. Az olimpiák női maratoni versenyszámának történetében mindeddig nem történt világcsúcsjavítás.

[szerkesztés] Részletes eredmények

[szerkesztés] Férfi maratoni futás

[szerkesztés] Éremtáblázat

(Magyarország eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értékei vastagítással kiemelve)

A nyári olimpiai játékok összesített éremtáblázata férfi maratoni futásban
	Ország	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Etiópia (ETH)	4	0	2	6
2.	Egyesült Államok (USA)	3	3	4	10
3.	Franciaország (FRA)	3	2	0	5
4.	Dél-afrikai Köztársaság (RSA)	2	2	0	4
5.	Olaszország (ITA)	2	1	1	4
6.	Finnország (FIN)	2	0	3	5
7.	Argentína (ARG)	2	0	0	2
	Német Demokratikus Köztársaság (GDR)	2	0	0	2
9.	Japán (JPN)[4]	1	2	2	5
10.	Koreai Köztársaság (KOR)	1	1	0	2
	Görögország (GRE)	1	1	0	2
12.	Csehszlovákia (TCH)	1	0	0	1
	Portugália (POR)	1	0	0	1
14.	Nagy-Britannia (GBR)	1	4	1	6
15.	Kenya (KEN)	0	2	1	3
16.	Belgium (BEL)	0	1	2	3
17.	Chile (CHI)	0	1	0	1
	Hollandia (HOL)	0	1	0	1
	Írország (IRL)	0	1	0	1
	Jugoszlávia (YUG)	0	1	0	1
	Marokkó (MAR)	0	1	0	1
23.	Svédország (SWE)	0	0	2	2
	Új-Zéland (NZL)	0	0	2	2
25.	Brazília (BRA)	0	0	1	1
	Dzsibuti (DJI)	0	0	1	1
	Magyarország (HUN)	0	0	1	1
	Németország (GER)	0	0	1	1
	Szovjetunió (URS)	0	0	1	1
Összesen		25	25	25	75

[szerkesztés] Érmesek

A nyári olimpiai játékok érmesei férfi maratoni futásban
Év	Arany	idő[5]	Ezüst	idő	Bronz	idő
1896	Spyridon Louis Görögország (GRE)	2:58:50 (OR)[6]	Charilaos Vasilakos Görögország (GRE)	3:06:03	Kellner Gyula Magyarország (HUN)	3:06:35
1900	Michel Theato Franciaország (FRA)	2:59:45	Emile Champion Franciaország (FRA)	3:04:17	Ernst Fast Svédország (SWE)	3:37:14
1904	Thomas Hicks Egyesült Államok (USA)	3:28:53	Albert Corey Egyesült Államok (USA)	3:34:52	Arthur Newton Egyesült Államok (USA)	3:47:33
1908	Johnny Hayes Egyesült Államok (USA)	2:55:19 (VR)	Charles Hefferon Dél-afrikai Köztársaság (RSA)	2:56:06	Joseph Forshaw Egyesült Államok (USA)	2:57:11
1912	Kenneth MacArthur Dél-afrikai Köztársaság (RSA)	2:36:55 (OR)	Christopher Gitsham Dél-afrikai Köztársaság (RSA)	2:37:52	Gaston Strobino Egyesült Államok (USA)	2:38:43
1920	Hannes Kolehmainen Finnország (FIN)	2:32:36 (VR)	Juri Lossman Észtország (EST)	2:32:49	Valerio Arri Olaszország (ITA)	2:36:33
1924	Albin Stenroos Finnország (FIN)	2:41:23	Romeo Bertini Olaszország (ITA)	2:47:20	Clarence DeMar Egyesült Államok (USA)	2:48:14
1928	Boughera El Ouafi Franciaország (FRA)	2:23:57 (OR)	Miguel Plaza Chile (CHI)	2:33:23	Martti Marttelin Finnország (FIN)	2:35:02
1932	Juan Carlos Zabala Argentína (ARG)	2:31:36	Sam Ferris Nagy-Britannia (GBR)	2:31:55	Armas Toivonen Finnország (FIN)	2:32:12
1936	Sohn Kee-chung Japán (JPN)	2:29:20	Ernest Harper Nagy-Britannia (GBR)	2:31:24	Shoryu Nan Japán (JPN)	2:31:42
1948	Delfo Cabrera Argentína (ARG)	2:34:52	Tom Richards Nagy-Britannia (GBR)	2:35:08	Etienne Gailly Belgium (BEL)	2:35:34
1952	Emil Zatopek Csehszlovákia (TCH)	2:23:04 (OR)	Reinaldo Goron Franciaország (FRA)	2:25:35	Gustaf Jansson Svédország (SWE)	2:26:07
1956	Alain Mimoun Franciaország (FRA)	2:25:00	Franjo Mihalic Jugoszlávia (YUG)	2:26:32	Veikko Karvonen Finnország (FIN)	2:27:47
1960	Abebe Bikila Etiópia (ETH)	2:15:16 (VR)	Rhadi Ben Abdesselem Marokkó (MAR)	2:15:42	Barry Magee Új-Zéland (NZL)	2:17:19
1964	Abebe Bikila  Etiópia	2:12:12 (VR)	Basil Heatley  Nagy-Britannia	2:16:20	Kokichi Tsuburaya  Japán	2:16:23
1968	Mamo Wolde Etiópia (ETH)	2:20:27	Kenji Kimihara Japán (JPN)	2:23:31	Mike Ryan Új-Zéland (NZL)	2:23:45
1972	Frank Shorter Egyesült Államok (USA)	2:12:20	Karel Lismont Belgium (BEL)	2:14:32	Mamo Wolde Etiópia (ETH)	2:15:09
1976	Waldemar Cierpinski NDK (GDR)	2:09:55 (OR)	Frank Shorter Egyesült Államok (USA)	2:10:46	Karel Lismont Belgium (BEL)	2:11:13
1980	Waldemar Cierpinski NDK (GDR)	2:11:03	Gerard Nijboer Hollandia (HOL)	2:11:20	Satymkul Dzhumanazarov Szovjetunió (URS)	2:11:35
1984	Carlos Lopes Portugália (POR)	2:09:21 (OR)	John Treacy Írország (IRL)	2:09:56	Charlie Spedding Nagy-Britannia (GBR)	2:09:58
1988	Gelindo Bordin Olaszország (ITA)	2:10:32	Douglas Wakiihuri Kenya (KEN)	2:10:47	Ahmed Salah Dzsibuti (DJI)	2:10:59
1992	Hwang Young-Jo Koreai Köztársaság (KOR)	2:13:23	Koichi Morishita Japán (JPN)	2:13:45	Stephan Freigang Németország (GER)	2:14:00
1996	Josia Thugwane Dél-afrikai Köztársaság (RSA)	2:12:36	Lee Bong-Ju Koreai Köztársaság (KOR)	2:12:39	Eric Wainaina Kenya (KEN)	2:12:44
2000	Gezahenge Abera Etiópia (ETH)	2:10:11	Eric Wainaina Kenya (KEN)	2:10:31	Tesfaye Tola Etiópia (ETH)	2:11:10
2004	Stefano Baldini Olaszország (ITA)	2:10.55	Mebrahtom Keflezighi Egyesült Államok (USA)	2:11.29	Vanderlei de Lima Brazília (BRA)	2:12.11

[szerkesztés] Ranglista

Bajnoki címét eddig két futónak sikerült megvédenie. A hetvenöt érmen hatvankilenc sportoló osztozott. A következők nyertek egynél több érmet:

A nyári olimpiai játékokon egynél több érmet nyert férfi maratoni futók
	Sportoló	Ország	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Abebe Bikila	Etiópia (ETH)	2	0	0	2
	Waldemar Cierpinski	Német Demokratikus Köztársaság (GDR)	2	0	0	2
3.	Frank Shorter	Egyesült Államok (USA)	1	1	0	2
4.	Mamo Wolde	Etiópia (ETH)	1	0	1	2
5.	Karel Lismont	Belgium (BEL)	0	1	1	2
	Eric Wainaina	Kenya (KEN)	0	1	1	2

[szerkesztés] Női maratoni futás

[szerkesztés] Éremtáblázat

A nyári olimpiai játékok összesített éremtáblázata női maratoni futásban
	Ország	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Japán (JPN)	2	1	1	4
2.	Egyesült Államok (USA)	1	0	1	2
	Portugália (POR)	1	0	1	2
4.	Etiópia (ETH)	1	0	0	1
	Független Államok Közössége (EUN)	1	0	0	1
6.	Kenya (KEN)	0	1	1	2
7.	Ausztrália (AUS)	0	1	0	1
	Norvégia (NOR)	0	1	0	1
	Oroszország (RUS)	0	1	0	1
	Románia (ROM)	0	1	0	1
11.	Német Demokratikus Köztársaság (GDR)	0	0	1	1
	Új-Zéland (NZL)	0	0	1	1
Összesen		6	6	6	18

[szerkesztés] Érmesek

A nyári olimpiai játékok érmesei női maratoni futásban
Év	Arany	idő	Ezüst	idő	Bronz	idő
1984	Joan Benoit Egyesült Államok (USA)	2:24:52 (OR)	Grete Waitz Norvégia (NOR)	2:26:18	Rosa Mota Portugália (POR)	2:26:57
1988	Rosa Mota Portugália (POR)	2:25:40	Lisa Martin Ausztrália (AUS)	2:25:53	Katrin Dörre NDK (GDR)	2:26:21
1992	Valentina Yegorova FÁK (EUN)	2:32:41	Yuko Arimori Japán (JPN)	2:32:49	Lorraine Mary Moller Új-Zéland (NZL)	2:33:59
1996	Fatuma Roba Etiópia (ETH)	2:26:05	Valentina Yegorova Oroszország (RUS)	2:28:05	Yuko Arimori Japán (JPN)	2:28:39
2000	Naoko Takahashi Japán (JPN)	2:23:14 (OR)	Lidia Simon Románia (ROM)	2:23:22	Joyce Chepchumba Kenya (KEN)	2:24:45
2004	Mizuki Noguchi Japán (JPN)	2:26:20	Catherine Ndereba Kenya (KEN)	2:26:32	Deena Kastor Egyesült Államok (USA)	2:27:20

[szerkesztés] Ranglista

Bajnoki címét eddig senkinek nem sikerült megvédenie. A tizennyolc érmen tizenöt sportolónő osztozott. A következők nyertek egynél több érmet:

A nyári olimpiai játékokon egynél több érmet nyert női maratoni futók
	Sportoló	Ország	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Valentina Yegorova	Független Államok Közössége (EUN) Oroszország (RUS)[7]	1	1	0	2
2.	Rosa Mota	Portugália (POR)	1	0	1	2
3.	Yuko Arimori	Japán (JPN)	0	1	1	2

[szerkesztés] Magyar részvétel

Tizenöt alkalommal volt a nyári olimpiák maratoni versenyeinek magyar résztvevője. Magyar atléta két alkalommal került az első hat közé, 1896-ban Kellner Gyula harmadik, 1964-ben Sütő József ötödik helyezést ért el.

A játékok történetében összesen huszonegy – tizenhat férfi és öt női – magyar atléta indult ebben a versenyszámban. A férfiak közül a legjobb időeredményt eddig Szekeres Ferenc futotta az 1980. évi olimpián.

Magyar női atlétának eddig nem sikerült a legjobb tíz közé kerülni. A legjobb helyezést, illetve a legjobb időeredményt eddig Szabó Karolina érte el az 1992. évi, illetve az 1988. évi olimpián.

Az olimpiák maratoni versenyein a következő magyar sportolók vettek részt:

(Az első három legjobb helyezés és az első három legjobb időeredmény vastagítással kiemelve)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A férfi maratoni futás olimpiai rekordjainak listája a NOB honlapján (PDF formátum)
• A női maratoni futás olimpiai rekordjainak listája a NOB honlapján (PDF formátum)

[szerkesztés] Megjegyzések

1. ↑ Az 1896. évi olimpia óta Görögországnak sem sikerült érmet nyerni maratoni futásban
2. ↑ A képen Pietrit egyik oldalról szócsővel a kezében a verseny eredményközlője, másik oldalról Conan Doyle, a Sherlock Holmes-regények írója, az 1908. évi olimpia szervezésének egyik közreműködője támogatja
3. ↑ Bikila ekkor Szergej Popov 1958 óta fennálló világrekordján egy másodpercet javított
4. ↑ Japán egyetlen aranyérmét a koreai Sohn Kee-chung nyerte, aki – mivel országa japán fennhatóság alatt állt – 1936-ban japán színekben versenyzett
5. ↑ Az időeredmények megadása óra:perc:másodperc alakban történik.
6. ↑ OR = olimpiai rekord, VR = világrekord
7. ↑ Valentina Yegorova 1992-ben a Független Államok Közössége, 1996-ban Oroszország csapatának tagjaként nyert érmet