Neuroleptikum
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A neuroleptikumok pszichotikus kórképek kezelésére szolgálnak, konkrétan azon esetekben, mikor az énnel és a realitással való viszony megszakad. Ez számos elmegyógyászati kórképben előfordul, de főként skizofréniákban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fajtái
Megkülönböztetünk típusos és atípusos neuroleptikumokat, ezek a mellékhatás-hatásprofiljuk, illetőleg a pozitív és negatív tünetekre való hatékonyságukban különböznek egymástól. Az antipszichotikumok alkalmazásával megteremthetjük az alapot a pszichoterápiás intervencióra. Az egyik ilyen a haloperidol, jóllehet jelentős extrapyramidalis mellékhatásai vannak, ezek azonban pl. Kemadrinnal vagy ún. beta-blokkolókkal hamar elmúlnak. Nincs antikolinerg, antihisztamin antiadrenerg hatása, a hallucinációkat, téveseszméket, autisztikus elemeket, gondolkodási kuszaságot gyorsan, jól javítja.