Nagybörzsöny

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.93658° k. h. 18.83034°

**Nagybörzsöny**

Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Szobi
Rang	község
Terület	50,69 km²
Népesség
Összesen: 871 fő (2001) Népsűrűség: 17,18 fő/km²
Irányítószám	2634
Körzethívószám	27
Térkép é. sz. 47.93658° k. h. 18.83034°	település Mo. térképén

Nagybörzsöny: község Pest megyében, a Szobi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Nagybörzsöny a Börzsönyben, a Duna-Ipoly Nemzeti Park nyugati peremén található. A településen a Börzsöny-patak folyik keresztül.

[szerkesztés] Története

A falu neve az Árpád-korban Bersen, Belsun volt. 1700 után német telepesek érkezésekor - több helyen - Deutsch-Pilsen néven szerepel. Mai nevét a 20. század eleji közigazgatási átrendezéskor kapta, 1908 óta használja, korábban Börzsönynek nevezték.

A települést magyar jobbágyok mellett német bányászok lakták, akiket valószínűleg II. Géza idején, a 12. században érkeztek ide.

A község 14. századtól bányatelepülés volt, gazdag arany-, ezüst-, vasérc-, ólom- és kénkészlettel rendelkezett. A település ezüstbányájáról 1312-ből van írásos feljegyzés. A falu a török hódoltság idején sem néptelenedett el, végig lakott volt. A bányászat azonban megszünt, csak a 17. század végig indult újra, és a 18. századig megmaradt, akkor a készletek kimerülése miatt átmenetileg megszünt. 1846-ban, majd 1913-ban és 1933-ban ismét kisérletet tettek a nemesfém ércek termelésére. 1949-ben ujranyitották a Rózsa-, Ludmilla és a Fagyosasszony nevű tárókat, és egy mélyebben létesített táróval alávájták az ércesedést. Az ismételt kutatások az 1990-es években zárultak azzal, hogy az ércesedés (többek között) 4 tonna aranyat tartalmaz, melyre koncesszió adható, ami környezetvédelmi megfontolások alapján kis valószinüségű.

A 18-19. században az eszetgomi érsekség tulajdonában álló mezőváros volt.

Évszázadokon keresztül Hont vármegyéhez tartozott. 1950-től Pest megyéhez tartozik.