Nátrium-klorid
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Nátrium-klorid | |
---|---|
Általános | |
Magyar név | Nátrium-klorid |
IUPAC név | Sodium chloride |
Egyéb nevek | Konyhasó, kősó |
Képlet | |
Moláris tömeg | 58,44 g/mol |
Megjelenés | Fehér, apró kristályok |
CAS-szám | [7674-14-5] |
EINECS (EG) szám | 231-598-3 |
EG-Index szám | - |
Tulajdonságok | |
Sűrűség és halmazállapot | 2,17 g/cm3, szilárd |
Oldhatóság vízben | 35,6 g/100 ml (20°C) |
Olvadáspont | 801 °C (1074 K) |
Forráspont | 1461 °C (1734 K) |
Szerkezet | |
Kristályszerkezet | Lapközepes kocka |
Fizikai állandók | |
Képződéshő | -411 kJ/mol |
Moláris hőkapacitás | 50,8 J/(mol·K) |
Veszélyességi jellemzők | |
EU osztályozás | Nem veszélyes |
R-mondatok | - |
S-mondatok | - |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
RTECS szám | VZ4725000 |
Rokon vegyületek | |
Azonos anion | Kloridok |
Azonos kation | A nátrium vegyületei |
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (25°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
A nátrium-klorid (NaCl) az egyik legismertebb só, a konyhasó legfontosabb összetevője. Színtelen, szagtalan, kristályos anyag, íze a legerősebben tisztán sós az ismert anyagok közül. Vízben jól oldódik, nagymértékben disszociál összetevőire, pozitív nátrium (Na+) és negatív klorid (Cl-) ionokra.
A nátrium-klorid igen nagy mennyiségben fordul elő a Föld felszínén, legtöbb a világtengerekben, óceánokban. Ezek összességében 3-3,5 % oldott sót tartalmaznak, melynek kb. 80 %-a NaCl.
(A sarkkörök tájékán az olvadó jég miatt ennél kisebb a sókoncentráció, míg egyes lefolyás nélküli tavak, tengerek (pl. Holt-tenger) olyan magas sótartalmúak, hogy a víz a sókat már nem is képes oldatban tartani, ezért az kikristályosodik.)
Az állatok és az ember is igényli a sót.
A sejtek közötti folyadék kb. 0,9 % nátrium-kloridot tartalmaz, ezt nevezik fiziológiás sóoldatnak.