Mika Waltari

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Mika Toimi Waltari (Helsinki, 1908. szeptember 19. – 1979. augusztus 26.) finn író.

A rendkívül termékeny és sokoldalú finn író elsősorban történelmi regényeiről híres, legfőbb műve az ókori Egyiptomban játszódó Szinuhe (Sinuhe, egyptiläinen, 1945).

Tartalomjegyzék

1 Életrajz
2 Művei
3 Hivatkozások
- 3.1 Források
- 3.2 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Életrajz

Apja, Toimi Armas Waltari, iskolaigazgató és evangélikus lelkész volt, édesanyja Olga Maria Johansson irodai ügyintézőként dolgozott. A Waltari családnak három gyermeke volt. Mika 1908-ban született, öt éves volt, amikor meghalt édesapja, ezután édesanyja és nagybátyjai nevelték, egyikük Toivo Waltari, teológus, másikuk, Jalo Sihtola, mérnök volt.
Az egyetemen a család kérésének ellenére irodalmat és teológiát tanult, 1924-ben a filozófiai tudományok kandidátusa lett. Először egy könyvkiadóban dolgozott szerkesztőként, majd kritikusként. Hosszú utazásokat tett külföldön, több évig élt Franciaországban. 1938-tól csak az irodalomnak élt. Már a háború előtt elismert író volt hazájában.

Míg első regényében az urbánus (városi), dzsesszért bolonduló ifjúságról írt érzékletes kordokumentumot, később „fáklyavivő” elődeihez hasonlóan a múlthoz fordult és igyekezett az apák munkájával összekötő köteléket újrateremteni. Helsinki történetéről írta meg Apáról fiúra című trilógiáját. 1935-ben Állami Díjjal tüntették ki. 1957-től a Finn Tudományos Akadémia tagja volt. Cselekménybő és gyakran nyugat-európai útiélményeit tükröző novellái (egyáltalán az is, hogy ezt a műfajt műveli) eléggé példa nélküliek voltak a havas, fenyves tájakon játszódó, hömpölygő stílusú finn irodalomban. A harmincas évek közepétől kezdve fordul a hagyományos finn témák és a helsinki városi élet ábrázolása mellett a bűn világa, filozófiája és pszichológiája felé (Ne legyen többé holnap, novella, 1937).

Legelső regénye az 1928-as A nagy illúzió. Itthon általában történelmi regényeiről ismert. Magyarul a Jézus korabeli Római Birodalomban játszódó két műve is megjelent, az Az ország titka és folytatása, Az emberiség ellenségei. Összesen hét történelmi regényt írt, ezek közül legfőbb művének a Szinuhe számít, mely 1945-ben íródott.

Műfaji érdeklődése széles: írt verseket, drámákat, történelmi nagyregényeket, hangjátékot, pamfletet, sőt detektívregényeket is. Utóbbiak nemcsak népszerűséget hoztak számára, de üzleti szempontból is sikeresnek bizonyultak. Bevételüket Waltari a finn irodalom és színházi élet támogatására használta fel. A finnek körében amúgy sem szokatlan magyarok iránti rokonszenve abban is megmutatkozott, hogy jelentős összeget adományozott a fóti gyermekváros javára, sőt tervezte azt is, hogy ellátogat Magyarországra. Ebben 1979-ben bekövetkezett halála akadályozta meg.

Az 1980-ban interjúiból és beszélgetésekből Ritva Haavikko által összeállított visszaemlékezéseiben Waltari Maupassant, Csehov és Thomas Mann műveire is utal mint irodalmi példaképekre.

A magyarsághoz

[szerkesztés] Művei

A csillaggal (*) jelölt művek magyarul megjelentek.

[szerkesztés] Kisregényei

Virágzik a föld (Multa kukkii, 1930)*
Ne legyen többé holnap (Ei koskaan huomispäivää, 1937)*
Ez meg sem történhet (Sellaista oi tapahda, 1939)*
Aranyhajú (Kultakutri, 1946)*
Holdvilág (1953)*

[szerkesztés] Regényei

Szerencsés Félix (Feliks onnellinen) (magyarul: 2000) ISBN 963-00-4994-5
Az asszony és az idegen (Vievas mies tuli taloon) (magyarul: 1993) ISBN 963-8214-12-0
Megmondják a csillagok (Tähdet kertovat, komisario Palmu!) (magyarul: 1978) ISBN 963-07-0949-X

[szerkesztés] Történelmi regények

A nagy illúzió (Suuri illusioni, 1928)
Apától fiúig (trilógia)
Szinuhe (Sinuhe, egyptiläinen, 1945)*
Mikael (Mikael Karvajalka, 1948)*
Mikael Hakim (1949)*
Johannes ifjúsága ISBN 963-07-6281-1*
Johannes Angelos (Johannes Angelos, 1952) ISBN 963-07-6086-X*
Turms, a halhatatlan (Turms kuolematon, 1955)*
Szerencsés Félix (1957)*
Az ország titka (Valtakunnan salaisuus, 1959)*
Az emberiség ellenségei*

[szerkesztés] Egyéb regényei

Cselszövők (Bűnügyi regény) (Kuka murhasi rouva skrofin) (magyyarul: 1990) ISBN 963-7910-14-X

[szerkesztés] Vígjáték

Az alma lehull
Milliós hiány

[szerkesztés] Krimi

Megmondják a csillagok (Tähdet kertovat, komisario Palmu, 1962)*
Palmu felügyelő tévedése (Komisario Palmun erehdys, 1940)*

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Források

Karig Sára (szerk)., Mika Waltari: A finn irodalom könyvtára. Mika Waltari: Virágzik a föld * Ne legyen többé holnap * Ez meg sem történhet * Aranyhajú . Gombár Endre utószavával. Európa Kiadó, Bp., 1982. Terj. 350 old. ISBN 963-07-2631-9 .