Mesterlövész

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A mesterlövész olyan lövész, amely az átlagos katonától elvárhatónál jóval pontasabban képesek lõni, ezért messzebrõl, vagy kisebb célt is le képesek küzdeni. A különbözõ igények miatt többféle mesterlövész "stílus" is kialakult.

Tartalomjegyzék

1 Raj-mesterlövész
2 mesterlövész
3 Nehéz mesterlövész
4 rendõrségi mesterlövész
5 rekordok

[szerkesztés] Raj-mesterlövész

Mint a neve is mutatja, a raj vagy ritkábban szakasz (kb 8-40 fõ) "mesterlövésze". A Varsói Szerződés országaiban (így hazánkban is) őket nevezték mesterlövésznek, ezzel szemben az amerikai hadseregben a hidegháború végére eltünt ez a beosztás, azonban napjaink konfliktusai egyértelmûvé tették, hogy nem lehet lemondani az alkalmazásukról, ezért az US Armyban újra bevezették (SDM, semi-sniper néven).

Két irányból is meghatározó, hogy rajon belül alkalmazzák õket. Egyrészt mivel nagyon sok van belõlük, ezért túl magas elvárásokat nem lehet velük szemben támasztani. Emelett mindig kéznél vannak (vagyis egy raj- vagy szakaszparancsnok döntését követõen néhány 10 másodperc alatt bevethetõek), szükség esetén egyszerû gyalogosként is harcolhatnak (ezért nagy tûzgyorsaságú fegyvert igényelnek, ami "kapáslövésre" is alkalmas), a rajjal együtt mozognak, nem igényelnek külön biztosító, megfigyelõ. szállító katonákat, vagyis logisztiaki szempontból ideálisak.

Kiképzésük igen egyszerû, a rajban található katonák közül kiválasztják a legjobb lövõt, a kezébe nyomnak egy fegyvert, egy rövid (néhány óra vagy néhány nap) és egyszerû tanfolyam után már kész is a kiképzés.

Fegyverzetük esetén egyaránt fontos az alacsony ár, nagy tûzerõ, megbízhatóság, egyszerû kezelhetõség, és a pontosság. A Magyar Honvédségben az SZVD (dragunov) puskát használnak fix 4-szeres nagyítású, távolságbecslésre is alkalmas távcsõvel, az amerikaiban túningolt (távcsõvel, bipodal ellátott) M16-t használnak, elvben fix távcsõvel, amit a katonák gyakran lecserélnek 1.5-4.5 vagy 1-4-szeres változtatható nagyításúra (kisebb nagyítással gyorsabban lehet célozni, ami a közeli kapáslövéseknél fontos).

Jellemzõ hozzávetõleges lõtávolság SZVD-vel fejlövés 150, mellalak 400 m-en belül, M16-al Fejlövés 200 m, mellalak 300 m-en belül. A nemlineáris különbség elsõdlegesen a lõszernek köszönhetõ, a Magyar Honvédségben alacsony minõségû (vagyis nagy szórású) lõszert használnak (ezért közelre kevésbé pontosak), de ez egyben valódi puskalõszer. ami az energiáját nagy távolságon is megtartja, ezért 300 m felett is használható. Az amerikai hadseregben a raj-mesterlövészek speciális lõszert kapnak, aminek sokkal jobb a szórása, mint amit a többi katona lõszere tud, azonban nem puska, csak karabélylõszer (kb 1/3 teljesítményû), ezért 300 m-en túl már nem használható.

Az alacsony lõtávolság következménye, hogy a távolságbecslés és a szél csak kis mértékben számít, a további környezeti paraméterek pedig egyáltalán nem számítanak.

[szerkesztés] mesterlövész

Amerikai mesterlövész pár Afganisztánban (2006. október 19.)

A nyugati hadseregeknél hosszú ideje, és újabban nálunk is a fenti koncepciótól jelentõsen eltérõ mesterlövészeket alkalmaznak.

Kiemelkedõen tehetségesek, és rendkívül alapos kiképzésen esnek át. Ennek természetes következménye, hogy sokkal kisebb számban állnak rendelkezésre, mint a raj-mesterlövészek (kb. zászlóaljanként 3 pár, szemben a 30 raj-mesterlövésszel), ha egy szakaszparancsnok használni szeretné õket, akkor meg kell õket igényelni, megszervezni a ki- és visszaszállításukat, vagyis jellemzõen néhány nap, mire a szakaszparancsnok döntésébõl bevetés lesz, ha egyáltalán engedélyezik azt.

Kiképzésük rendkivül nehéz, csak a legjobb raj-lövészek jelentkezhetnek a tanfolyamra, de így is a tanfolyamot megkezdõk többsége nem végzi azt el. Az "egyszerû" lövészeten kívül fontos a röppályaszámítás, álcázás, felderítés tökéletes elsajátítása.

Taktikájuk, hogy a mesterlövészpár tökéletes álcázás mellett megközelíti az ellenséget, napokig megfigyeli (gyakran rádión jelenti megfigyeléseit), lead egyetlen lövést, majd nyom nélkül visszavonul. Az sem ritka, hogy kizárólag megfigyelésre használják õket, vagyis egyetlen lövés nélkül távoznak. Az álcázás szinvonalát jól jellemzi az az apróság, hogy tilos ürüléket hátrahagyniuk. A pár egyik tagja a szûk értelemben vett mesterlövész, a másik a megfigyelõ, akinek a fõ feladata a röppályaszámítás, de e mellett az is az õ feladata, hogy ha felfedezik õket, akkor a karabéllyával fedezze a visszavonulást. Újabban terjednek a nagyobb 3-4 fõs "párok", ezekben parancsnok-hirközlõ, esetleg még elõretolt légiirányító is szerepel a csoportban (ilyenkor õk is karabéllyal vannak felszerelve). GYakori a védelmi szerepkör, egy bázis környékérõl megakadályozzák az oda való behatolást.

Fegyverzet terén egyértelmûen a pontosságon van a hangsúly. Az elavultnak tûnõ forgó-toló záras fegyverek a legpontosabbak, ezért ilyen használnak, az US Armyban M-24-et, a Magyar Honvédségnél a hazai Szép puskát kezdik használni. Mindkettõ valódi puska kaliber (7.62x51, NATO szabványú), és jó minõségû lõszert használnak hozzájuk. A távcsõ is kiváló minõségû, nagy nagyítású, hogy minden apró részlet jól látszódjon.

Szép mesterlövészpuska

Jellemzõ lõtávolság: fejlövés 300 m-en belül, mellalak 850 m-en belül. Ez utóbbi távolságon már nagyon komoly feladat a röppálya számítása, néhány adat 1000 m-es lövészettel kapcsolatban: 4 km/órás (épp hogy érzékelhetõ) szél 90 cm-t tolja odébb a találatot, 5 fokkal melegebb levegõ 20 cm-t emel a találaton, 1 %-os hiba a távolságmérésben (1000 m 990 helyett) 38 cm-t ejt a találaton. A szélmérésnél külön probléma, hogy nem csak a lövés helyén, hanem az egész útvonal során ismerni kellene a szélviszonyokat, mivel az közben igen jelentõsen megváltozhat.

[szerkesztés] Nehéz mesterlövész

A mestelövészeken belül külön ág az, akik nem a szokásos puskalõszert használják, hanem annál kb. 4-szer erõsebb nehézpuskákat.

Fegyverzetük Magyarországon a Gepárd M1. Jellezmő lőtávolság: emberre 600 és 1200 m között (600 méteren belül olcsóbb normál mesterlövészt alkalmazni), járműre 2 000 m-ig.

[szerkesztés] rendõrségi mesterlövész

Sok szempontból hasonlít a rendõrségi alkalmazás a katonaira. Hazánkban sok kisebb alakulat SZVD-vel van felszerelve, szerencsére a TESZ (Terror Elhárító Szolgálat), ahol a legnagyobb az esély e fegyverek bevetésére, mind felszerelésében, mind kiképzésében "igazi" mesterlövészeket alkalmaz.

Legfontosabb különbség az elérendõ cél. Katonák esetén a harcképtelenné tétel a fontos, ami a civilizált katonák esetén egy bármilyen találat elegendõ, mivel ezután kórházba kerül a meglõtt, vagyis nem fog harcolni; nem is képes harcolni, hiszen pl. ha balvállon lõnek egy tisztet, az a vérveszteségtõl és a fájdalomtól képtelen arra, hogy ezután kilómétereken át rohamozzon a katonái élén. Ezzel szemben egy terrorista harcképtelenné tétele alatt egészen mást értünk, itt az kevés, ha nem tud órákig kemény fizikai teljesítményt nyújtani, sõt, még az is kevés, ha 5 másodperc múlva a kezét sem tudja megmozdítani: egy kalasnyikovval a kezében 3 másodperc alatt 30 lövést adhat le, amivel a mellette lévõ védtelen túszokban hatalmas kárt tehet. Ezért a rendõrségi mesterlövész ha lõ, akkor azonnal (tizedmásodpercel a találat után) mozgásképtelenné kell tenni a célt. Ezért elfogadhatatlan egy szívlövés, az agy mozgásszervi központját kell eltalálni.

A fejnél jóval kisebb cél míatt 100-200 m a maximális távolság, ahonnan még lövést leadnak.