Magyarországi országgyűlési választások
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ez a szócikk a magyarországi országgyűlési képviselők választásáról szól. Választásokat tartanak még a polgármesterek és helyi önkormányzati képviselők személyének eldöntésére és az Európai Parlamenti képviselők megválasztására is.
[szerkesztés] A választások rendszere
Magyarországon az Alkotmány értelmében törvényhozói hatalom a szabad, általanos választásokon megválasztott Országgyűlés kezében van.
A választási eljárásról az 1997. évi C. törvény rendelkezik. [1]
Az országgyűlési képviselőket négy évre választják a választójoggal rendelkező állampolgárok. A választás időpontját – a szokásjognak megfelelően a pártokkal egyeztetve – a köztársasági elnök jelöli ki. A választás rendszerint két fordulós, a második fordulót – ahol szükséges – általában két héttel az első után tartják. A választások napja a hagyomány szerint vasárnapi nap, bár az Alkotmány lehetővé tenné, hogy bármilyen más napon is legyen. Szavazni a választás napján reggel 6-tól este 19 óráig lehet. A választás napját megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig kampánycsend van érvényben.
A szavazást a Belügyminisztérium és az Országos Választási Bizottság (OVB) bonyolítja le és felügyeli. Az OVB tagjait a Parlament választja, a területi választási bizottság tagjait a megyei közgyűlés, Budapesten a fővárosi képviselőtestület. A szavazókörökben található bizottsági tagokat a helyi önkormányzat képviselőtestülete szavazza meg.
Az Országgyűlésnek 386 képviselője van, őket közvetlenül választják meg:
- 176-ot egyéni választókörzetben,
- 152-t budapesti/megyei listáról,
- 58-at az országos kompenzációs listáról.
Az első fordulóban minden szavazásra jogosult választó – külön szavazólapon – egy egyéni képviselőjelöltre és egy megyei listát állító pártra, pártszövetségre vagy szervezetre szavazhat. Az egyéni képviselői helyet az első fordulóban az a jelölt nyeri el, aki megszerzi az érvényes szavazatok legalább 50%-át plusz egy szavazatot (abszolút többség), ha legalább a szavazásra jogosultak fele leadta a voksát. Ha nincs ilyen jelölt vagy a jogusultak kevesebb mint fele szavazott, akkor abban a választókörzetben második fordulót kell tartani. A második fordulóban a három legtöbb szavazatot kapott képviselő vehet részt. A második fordulóban egyszerű többséggel dől el a szavazás, a legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz a képviselő. A szavazás érvénytelen, ha a második fordulóban a jogosultak kevesebb, mint negyede szavaz. Ebben az esetben a körzet képviselői helye betöltetlen marad addig amíg – általában néhány hónappal később – új szavazást írnak ki.
A területi és országos listáról a pártokra leadott szavazatok arányában kerülnek képviselők a Parlamentbe. A kompenzációs lista lényege, hogy a vesztes egyéni jelöltekre leadott "töredék" szavazatok alapján is juttatnak képviselői helyeket az őket indító pártoknak, hogy ellensúlyozzák az egyéni körzetekben esetlegesen létrejövő aránytalanságokat. (A tiszán körzetes parlamenti választások esetén extrém esetben előfordulhatna, hogy pl. minden választókörzetben az "A" párt jelöltje nyeri a választást 55%-kal, "B" párt mindenhol 45%-ot kapna, ebben az esetben a parlamentben csak az "A" párt jelöltjei jutának be, ami aránytalan lenne a választói akarattal, hiszen a szavazók majdnem fele a "B" pártot támogatta.)
A listás választás érvényességéhez szintén minimum 50%-os részvétel szükséges, ha ez megvan, akkor a második fordulóban már nincs listás szavazás. A területi listáról csak azok a pártok jelöltjei juthatnak be az Országgyűlésbe, akik országosan a leadott érvényes listás szavazatok minimum 5%-át megszerezték.
A szavazatokat a helyi szavazatszámláló bizottságok számolják össze, az eredményről értesítik a helyi, ők pedig az Országos Választási Bizottságot.
Lásd még: A magyar választási rendszer
[szerkesztés] A választások története
A modernkori Magyarországon 1920-ban írtak ki először szabad, demokratikus választásokat.
[szerkesztés] Az 1920-as választások
[szerkesztés] Az 1922-es választások
[szerkesztés] Az 1926-os választások
[szerkesztés] Az 1931-es választások
[szerkesztés] Az 1935-ös választások
[szerkesztés] Az 1939-es választások
[szerkesztés] Az 1945-ös választások
[szerkesztés] Az 1947-es választások
Az 1947-es választásokat augusztus 31-én tartották, miután jelentősen módosították a választójogi törvényt, fél milióval szűkítve a választásra jogosultak számát és megkönnyítve a parlamentbe jutást a kis pártoknak.
Szervezet | Mandátumok száma | Mandátumok aránya |
---|---|---|
Demokrata Néppárt (DNP) | 16,4% | |
Független Kisgazdapárt | 15,4% | |
Független Magyar Demokrata Párt (FMDP) | 5,2% | |
Keresztény Női Tábor (KNP) | 1,4% | |
Magyar Függetlenségi Párt (MFP) | 13,4% | |
Magyar Kommunista Párt (MKP) | 22,3% | |
MRP | 1,7% | |
PDP | 1,0% | |
Magyar Szociáldemokrata Párt (SZDP) | 14,9% |
[szerkesztés] 1947–1990 közötti választások
[szerkesztés] Az 1990-es választások
Az első fordulót március 25-én, a másodikat április 9-én tartották.
A megjelenési arány országosan az első fordulóban 65,11%, a másodikban 45,54% volt.
Szervezet | Mandátumok száma | Mandátumok aránya |
---|---|---|
Magyar Demokrata Fórum | 164 | 42,49% |
Szabad Demokraták Szövetsége | 92 | 23,83% |
Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt | 44 | 11,40% |
Magyar Szocialista Párt | 33 | 8,55% |
Fiatal Demokraták Szövetsége | 21 | 5,44% |
Kereszténydemokrata Néppárt | 21 | 5,44% |
Független jelölt | 6 | 1,55% |
Agrárszövetség | 1 | 0,26% |
Fidesz–SZDSZ | 2 | 0,52% |
Fidesz–KDNP–SZDSZ | 1 | 0,26% |
Agrárszövetség – Szövetség a Faluért, a Vidékért | 1 | 0,26% |
[szerkesztés] Az 1994-es választások
Az első fordulót május 8-án, a másodikat május 29-én tartották.
A megjelenési arány országosan az első fordulóban 68,92%, a másodikban 55,12% volt.
Szervezet | Mandátumok száma | Mandátumok aránya |
---|---|---|
Magyar Szocialista Párt | 209 | 54,14% |
Szabad Demokraták Szövetsége | 69 | 17,88% |
Magyar Demokrata Fórum | 38 | 9,84% |
Független Kisgazdapárt | 26 | 6,74% |
Kereszténydemokrata Néppárt | 22 | 5,70% |
Fiatal Demokraták Szövetsége | 20 | 5,18% |
Agrárszövetség | 1 | 0,26% |
Fidesz – Liberális Polgári Szövetség – Vállalkozók Pártja – Agrárszövetség – SZDSZ | 1 | 0,26% |
[szerkesztés] Az 1998-as választások
Az első fordulót május 10-én, a másodikat május 24-én tartották.
A megjelenési arány országosan az első fordulóban 56,26%, a másodikban 57,01% volt.
Szervezet | Mandátumok száma | Mandátumok aránya |
---|---|---|
Fidesz – Magyar Polgári Párt | 148 | 29,2% |
Magyar Szocialista Párt | 134 | 33,0% |
Független Kisgazdapárt | 48 | 13,5% |
Szabad Demokraták Szövetsége | 24 | 7,4% |
Magyar Igazság és Élet Pártja | 14 | 5,4% |
Független | 1 | 3,9% |
[szerkesztés] A 2002-es választások
Az első fordulót április 7-én, a másodikat április 21-én tartották.
A megjelenési arány országosan az első fordulóban 70,53%, a másodikban 73,51% volt.
Az első fordulóban az 5%-os parlamenti küszöböt három lista haladta meg: az MSZP (42%), a Fidesz-MDF (41%), és az SZDSZ (5,5%) . Kiesett négy év után a MIÉP (4,6%), nem került be, de állami támogatásban részesült (a mostani választásokig): a Centrum (3,97%) és a Munkáspárt (2,16%). Kiesett (és aztán szét is) az FKGP (0,79%), értékelhetetlen eredményt ért el az Új Baloldal (0,08%).
Az elnyert mandátumok száma:
Szervezet | Mandátumok száma | Mandátumok aránya |
---|---|---|
Fidesz – Magyar Polgári Párt – Magyar Demokrata Fórum | 188 | 48,70% |
Magyar Szocialista Párt | 178 | 46,11% |
Szabad Demokraták Szövetsége | 19 | 4,92% |
MSZP–SZDSZ | 1 | 0,26% |
[szerkesztés] A 2006-os választások
- Fő szócikk: Magyar országgyűlési választások, 2006
A választások első fordulóját április 9-én, a második fordulót április 23-án rendezték. Mindkét a forduló az MSZP győzelmével zárult.
Az első fordulóban a részvételi arány 67,83% volt, míg a második fordulóban a választópolgárok 64,39%-a jelent meg.
Összesítés, hivatalos végeredmény:
Szervezet | Mandátumok száma | Mandátumok aránya |
---|---|---|
Magyar Szocialista Párt | 186 | 48,19% |
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt | 164 | 42,49% |
Szabad Demokraták Szövetsége – A Magyar Liberális Párt | 18 | 4,66% |
Magyar Demokrata Fórum | 11 | 2,85% |
MSZP–SZDSZ | 6 | 1,55% |
Somogyért | 1 | 0,26% |