Magyar űrtevékenység

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyarország az 1960-as évek végétől nemzetközi együttműködések keretében több űrprogramban is részt vett. 1992. óta a Magyar Űrkutatási Iroda (a NASA magyar megfelelője) irányítja a kutatótevékenységet és a nemzetközi kapcsolatokat. A nemzetközi kapcsolatok azért fontosak, mert nincs annyi pénz, hogy saját programokat indítsanak. Néhány év múlva Magyarország az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagállama lehet.

[szerkesztés] Történet

A magyar űrtevékenység kezdete 1946. februárjára tehető, amikor Bay Zoltán vezetésével egy kutatócsoport végrehajtotta az első sikeres holdradarkísérletet. A Hold felé elküldött és az onnan visszaverődő radarhullámok alapján vizsgálták a Hold felszínét. Az 1967-ben meghirdette az Interkozmosz együttműködés kereteit kihasználva kutatórakéták, műholdak (Interkozmosz, Prognoz), majd bolygóközi szondák (VEGA, Fobosz) fedélzetére is feljutottak magyar műszerek. Az első magyar űrberendezés az Interkozmosz-6 műholdra szerelt passzív meteoritcsapda volt.

1980-ban az Interkozmosz program részeként repült a Szojuz-36 űrhajóval Farkas Bertalan a Szaljut-6 űrállomásra. Azóta egy magyar sem jutott el a világűrbe, a közeljövőben nem is fog. Farkas Bertalan vitte magával először az űrbe a Pille nevű dózismérőt, amelyet azóta már több szovjet/orosz és amerikai űrrepülésen használtak. Jelenleg a Nemzetközi Űrállomáson alkalmazzák. A rendszerváltás után, 1991-ben újraszervezték a magyar űrtevékenység irányítását. 1992-ben létrejöt a Magyar Űrkutatási Iroda és a hozzátartozó szervek: a Magyar Űrkutatási Tanács és az Űrkutatási Tudományos Tanács. Az 1990-es években tervezték a Magyarsat nevű magyar távközlési műhold indítását. 2001. tavaszán a magyar és az amerikai kormány közötti űrkutatási együttműködési megállapodás született. [1]

Rövid időn belül Magyarország az ESA teljes jogú tagja lesz, és az összes európai programban részt vehet. Az ESA egyelőre csak a térség négy országát tekintik tagjelöltnek: Magyarországot, Lengyelországot, Csehországot és Romániát, akikkel együttműködési egyezmény van érvényben. 2003. április 7-én írták alá Budapesten a Magyarország és az ESA közötti szorosabb kapcsolatot jelentő ECSA (European Cooperating State Agreement) dokumentumot. [2]

[szerkesztés] Űrprogramok magyar részvétellel

(nem teljes lista)

Interkozmosz: közös űrkutatási program a Szovjetunió és a szocialista országok (Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, Német Demokratikus Köztársaság, Románia, Vietnam) között.
Szojuz-36 - Szaljut-6: az első magyar űrrepülés Farkas Bertalannal.
Vega-program: szovjet üstökös-szondák a Halley-üstökös tanulmányozására. Magyar fejlesztésű a tv-rendszer elektronikája, a kozmikus sugárzásmérő, egy napszél-analizátor és részben a tömeg-spektrométer.
Fobosz-program: sikertelen szovjet marsszondák.
Marsz-8: sikertelen szovjet marsszonda. Három műszer fejlesztésében vettek részt a RMKI kutatói.
Cassini-Huygens: a Szaturnusz kutatására indított Cassini űrszondához a KFKI RMKI-ban földi ellenőrző egységek és számítógépes programok készültek.
Nemzetközi Űrállomás: az amerikai és az orosz részlegnek is szolgálati berendezése a Pille dózismérőt, amellyel rendszeresen ellenőrzik az űrhajósokat érő káros sugárzást. Tervezik még a Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézetének mérnökei által kifejlesztett korszerű űrkemence, az Univerzális Sokzónás Kristályosító (USK) felvitelét az űrállomásra.
Cluster-program: négy műhold, amelyekkel a Nap és a Föld között végbemenő, a földi jelenségeket befolyásoló jelenségeket tanulmányozzák. Magyar kutatók két kísérlet (mágneses tér mérése, a közepes energiájú ionok és elektronok mérése) előkészítésében is részt vettek. A RMKI-ben müködik az egyik adatközpont, amely a pályaadatok adatkezelésért, átalakításáért felelős.
Rosetta: európai üstökösszonda a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös vizsgálatára. Magyar mérnökök a fedélzeti számítógép, az elektromos energiaellátó rendszer és néhány tudományos kísérlet elkészítésébe kapcsolódtak be.
STEREO: a NASA napfizikai programja.

[szerkesztés] Űrkutatással foglalkozó intézmények

Magyar Űrkutatási Iroda: 1992-ben létrejött, a magyar űrtevékenységet irányító szervezet. Honlap
KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet Honlap