Méhészudvarnok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Méhészudvarnok (szlovákul Dvorníky-Včeláre) falu Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2001-ben 445 lakosából 303 magyar és 140 szlovák volt.
[szerkesztés] Fekvése
Kassától 37 km-re délnyugatra a magyar határ mellett fekszik.
[szerkesztés] Története
A falu területén a régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban és a korai bronzkorban is éltek emberek. A 13. században királyi birtokként Torna várának uradalmához tartozott. Szádudvarnokot 1314-ben említik először, a 14. században több birtokosa volt. 1440-től Bebek Imre tulajdona, majd a Giskra János vezetette husziták foglalják el. 1476-tól a Szapolyai családé, majd 1536-tól ismét a Bebekeké.1598-ban 52 lakott és 5 lakatlan ház állt a településen. 1617-ben Keglevich Miksa vásárolta meg. A 18. században magyar-szlovák vegyes lakosságú falu magyar többséggel. 1828-ban 89 házában 698 lakosa volt, többségben római katolikusok.
Méhészt 1314-ben Othelek néven említik először. 1345-ben Méhészi Péter fia János birtoka. 1430-ban nyolc portája volt. A 15. század közepéig a Méhészieké, majd a Szádelői a Szentkirályi és a Kálnai családé. 1512-tól a Nádasdyaké, 1606-tól a Monoki, 1660-től a Helmeci család birtoka. A későbbiekben is több tulajdonosa volt. 1828-ban 25 házában 233 lakos élt, többségben kálvinista magyarok.
1910-ben Szádudvarnoknak 442, Méhésznek 125, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. Szádudvarnok és Szádelő községeket Zádielske Dvorníky néven egyesítették, majd Méhész községgel egyesítve a Dvorníky-Včeláre nevet kapta. Később Szádelő újra önálló község lett.
Based on work by