Mátyásföld

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Mátyásföld (németül Matthiasfeld) egykor önálló nagyközség, ma Budapest XVI. kerületének városrésze.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 1.1 HÉV állomások 2 Elnevezése 3 Története 3.1 Az Egyesület elnökei 4 Kultúra 5 Sport 6 A mátyásföldi repülőtér 7 Források 8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

A mai HÉV 1888-ban megnyitott gödöllői vonalának, illetve a 30-as útnak a két oldalán, a HÉV egykori, Keleti pályaudvar melletti fejállomástól 8 km-re keletre fekszik, a Gellérthegy tengerszint feletti magasságában húzódó fennsíkon.

[szerkesztés] HÉV állomások

• Mátyásföld, repülőtér
• Mátyásföld, Imre utca
• Mátyásföld alsó

[szerkesztés] Elnevezése

A villatelep névadójának Mátyás királyt választották. Mellszobrát 1896-ban a millenium alkalmából állították fel a Mátyás téren. A szobor Mátray Lajos alkotása.

[szerkesztés] Története

• 1887-ben alakult meg a település, miután ugyanebben az évben Kunkel Imre, a Fővárosi Központi Tejcsarnok alapítója vadászaton vett részt Beniczky Gábor cinkotai földbirtokosnál, ahol is a vadászterület mátyásföldi része Kunkelnek megtetszett. Rögtön felismerte, hogy a már tervbe vett cinkotai BHÉV vasútvonal közeli kiépítésével a telekárak jelentősen emelkedni fognak, így még abban az évben megállapodtak a földterület eladásában. A szerződés értelmében 65 krajcár/négyszögöl áron Kunkel megvásárolta a 75 holdas mátyásföldi birtokrészt.
• 1887-ben Kunkel Imre barátaival érdekközösséget szervezett, és így alakult meg a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete, melynek alakuló közgyűlése 1887. november 6-án volt és amely a később Ómátyásföldnek nevezett nyaralótelep alapítása céljából szerződést kötött Beniczky Gáborral további 75 hold megvételére, melyre 10 éves elővételi jogot kötöttek ki.
• A szerződés lehetővé tette a telep gyors fejlődését és kertvárosi jellegének megőrzését.
• „1. Az elővételi jogot biztosította a megalakuló egyesület részére oly értelemben, hogy Beniczky Gábor, a cinkotai uradalom tulajdonosa másnak nem adhatott el telket, mint az egyesületnek, vagy annak, akit az egyesület, mint vevőt, prezentál.
• 2. A vételárat négyszögölenként 65 krajcárral minimálta akként, hogy a vételárnak ezt meghaladó része 50-50 %-ban megoszlik az eladó és az eladásokat közvetítő egyesület között.
• 3. A tagok részére biztosította az erdő ingyenes használatát üdülési célokra.
• 4. Az utcák szélességét 15 m-ben állapította meg és azok azonnali fásítását rendelte el.
• Kikötötte továbbá a szerződés, hogy
• 5. a telkek 600 négyszögölnél nem lehetnek kisebbek,
• 6. hogy minden vevő tartozik belépni az egyesületbe és hogy
• 7. minden vevő tűrni tartozik a telkére az átírás alkalmával telekkönyvileg bekebelezett ama tulajdonjogi korlátozást, hogy magát az egyesület mindenkori alapszabályainak és a közgyűlés, valamint a választmány jogerős határozatainak aláveti.”
• Az alapszabályok eredetileg is úgy rendelkeztek, hogy a villaszerű építkezést kötelezővé tették, megtiltották az állattartást, kocsma, bolt, mészárszék, gyár, ipartelep létesítését.
• A telepnek római katolikus temploma, elemi iskolája, saját víz- és villamosműve, valamint strandfürdője volt. Az Egyesület 1891-ben vásárolta meg a parkerdő ma ’’Erzsébetliget’’nek nevezett részét. 1896-ban Mátyásföld fejlesztésében nagy szerepet vállalt Paulheim József építész, egyesületi tag, aki igen sok közületi intézmény létesítését indította el, szorgalmazta és anyagilag támogatta, de túlnyomó részben ő volt a kivitelező is. Az elemi iskola, parkszálló építése, kibővítése, fürdőtelep kiépítése fűződik a nevéhez.
• A település 1933. január 1-ig Cinkotához tartozott, majd vált önálló nagyközséggé.

[szerkesztés] Az Egyesület elnökei

Az Egyesület a második világháborúig kiemelkedő szerepet játszott a település életében.

• 1. Szeniczey Ödön 1887 –1895
• 2. Nádasi Terstyánszky Kálmán 1895
• 3. Örsödi Meixner Emil 1895 – 1907
• 4. Palágyi Kálmán 1907- 1908
• 5. Bellovics imre 1908 – 1911
• 6. Antal Gyula 1911 – 1912
• 7. Palágyi Kálmán 1912
• 8. Diósy Lajos 1912- 1919 (később tiszteletbeli elnök, nevét ma utca őrzi)
• 9. Zettne Vilmos 1919
• 10. Neiszer Antal 1920
• 11. Makra Imre 1921
• 12. Solty Lajos 1921
• 13. Szentgyörgyi Rentmeister Károly 1922 –1929
• 14. Szegedy Lajos 1929 – 1933
• 15. Körmendy-Ékes Lajos 1933 – 1938 (?)

[szerkesztés] Kultúra

• Az Ómátyásföldi villanegyed (Veres Péter út – Zsélyi A. u. – Újszász u. – Nógrádverőce u.) sok, eredeti szépségében felújított épülete védett (pl. a Diósy-nyaraló a mai Pilóta utcában).
• Mátyás király mellszobra a mai gimnázium előtti parkban
• Mátyás kompozíció – Koncz Vilmos népi faragómester alkotása (1997)

[szerkesztés] Sport

A sportéletet az Erzsébetligetben lévő Mátyásföldi Lawn Tennis Club (MLTC) is szervezte – Európában egyedülálló módon 10 süllyesztett teniszpályája és modern stílusban épült klubháza volt.

[szerkesztés] A mátyásföldi repülőtér

1916-ban létesült az első állandó repülőtér Budapest térségében: a Keleti pályaudvartól keletre 9,3 km távolságban a Magyar Általános Gépgyár (MÁG) rendezett be repülőgépgyártó üzemet és repülőgép-motorgyárat. A Fokker céggel együttműködve gyors, kis vadászgépeket (D VII) kezdtek gyártani. A MÁG gyár 80 x 20 m-es repülőgép-szerelő hangárja a 900 x 800 m-es füvesített repülőtér nyugati sarkában létesült. 1918. július 4-én egy Brandenburg típusú repülőgép szállt a magasba, megindult a Bécs-Budapest közti rendszeres légi járat. Itt működött Prodam Guido, a magyar aviatika úttörője is. A Trianoni békeszerződés következtében a MÁG-nál levő teljes repülőanyagot megsemmisítették.

Az 1922-ben alakult Magyar Légiforgalmi Társaság repülőtere azonban megmenekült, belföldi (Kaposvár, Nyíregyháza, Pécs, Debrecen), sőt, nemzetközi forgalmat is lebonyolított a Franco–Roumain (később CIDNA) francia-román társaság, a Deutsche Lufthansa, majd 1931-től egy olasz és egy osztrák társaság járataival.

A magyar óceánrepülőt, Endresz Györgyöt 1931. július 16-án fogadták Mátyásföldön. 1932. május 21-én „Justice for Hungary” nevű Lockheed Sirius típusú gépével Mátyásföldről indult Endresz György és Bittay Gyula rádiós tiszt tragikus útjára - a gép leszállás közben a római repülőtéren katasztrófát szenvedett.

A trianoni békeszerződés tilalmai ellenére a repülőteret fokozatosan a magyar légierő titkos bázisává fejlesztették és 1937-től a polgári és a sportrepülés Budaörsre került át.

A második világháborút átvészelt repülőteret a Szövetséges Ellenőrző Bizottság gépei használták. 1948-tól kiképzőszázad működött itt.

A repülőtérrel kapcsolatos utolsó történelmi esemény: a mátyásföldi szovjet laktanyából családjával együtt 1956 november 21-én elhurcolt Nagy Imre miniszterelnököt a mátyásföldi repülőtérről vitték el a szovjet gépek a romániai Snagovba.

Az egykori MÁG Újszász utcai dísztornyos épületét ma a NABI használja. Ők mátyásföld leghíresebb üzemének, az Ikarusnak tartják fenn az emlékét.

Ma a mátyásföldi repülőtéren a nagygépes repülés már nem lehetséges, mert Ferihegy irányított közelkörzetén - CTR - belül helyezkedik el, illetve a mátyásföldi mező gondozatlan, gazos felülete sem alkalmas már a leszállásra. A rádiótávirányítós repülőmodellek repítése viszont lehetséges és a Mátyásföldi Modellező Baráti Kör (MMBK) sportszakosztály gondozza és működteti.

[szerkesztés] Források

• Körmendy-Ékes Lajos dr.: Az ötven éves Mátyásföld (Mátyásföld, 1938, 207 old.)
• Dr. Takács Ferenc (szerk.): Mátyásföld száztíz éves (1887 – 1997) – képeslap album
• Corvini Domini Mátyásföldi Ház- és Lakástulajdonosok Egyesülete, 1997
• A mátyásföldi repülőtér története. Corvin [Művelődési Ház] Hírnök, 1996.
• Koltayné Zolder Klára: Hass, alkoss… (Budapest XVI. kerületi alkotóművészek), Bíró Family kiadás, Bp. 1996
• Teszák Sándor –Varga Ferenc: Híres sportolók Hajós Alfrédtól Pais Péterig (akik dicsőséget szereztek a XVI. kerületnek) (kiadó feltüntetése nélkül, 2003)
• Budapest XVI. kerület története, Helytörténeti olvasókönyv, Okker Kiadó, 1998, 15. oldal: Ó-Mátyásföld fejezet

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A XVI. kerület panorámaképei
• A Mátyásföldi Modellező Baráti Kör honlapja