HÉV
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A helyiérdekű vasút francia eredetű kifejezés; olyan vasutat jelöl, amelynek megépítéséhez egy térség, régió érdeke, nem országos érdek fűződik. A HÉV az 1880 után alakult helyiérdekű vasúttársaságok állandó rövidítése volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Helyiérdekű vasút
Magyarországon a helyiérdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI. törvénycikk alapján kezdődött meg kiépítésük az országos jelentőségű vasúti hálózat kiépítése után.
A helyiérdekű vasutak olyan helyeken épültek, ahol a vasúti szállítás iránti kereslet gyérebb volt, a kiszolgálandó helyi piac és népesség csekélynek mutatkozott. A vasúti mellékvonalak hálózata alapvetően helyiérdekű vasútként épült ki. A helyiérdekű vasutak önálló, koncessziós jellegű részvénytársasági formában épültek, de üzemeltetésüket gyakran a Magyar Államvasutak végezte. A koncesszió lejárta után a helyiérdekű vasút tulajdonjoga a magyar államra szállt volna, de többnyire anyagi nehézségek miatt az államosítás már korábban bekövetkezett.
A helyiérdekű vasutakat a lehető legnagyobb takarékossággal építették, többnyire helyi anyagok, eszközök, tőke és munkaerő bevonásával. A helyi érdekű vasutak üzemeltetésének fő szempontja a gyér forgalomhoz illeszkedő alacsony költségszint volt, amit az egyszerűsített műszaki kivitel és vasúti szolgálat tett lehetővé. A helyiérdekű vasutak többnyire normál nyomtávolságú, de egy sínpárból álló pályát fektettek le. Ezeket a vonalakat alacsonyabb műszaki színvonaluk és jelentőségük miatt másodrangú vasutaknak is nevezték.
A helyiérdekű vasutak közkeletű rövidítése a HÉV volt, amelynek az értelme mára némiképpen módosult. A legtöbb ilyen vasút beépült a Magyar Államvasutakba, esetleg a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasútba, jogilag önálló egyedül a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút Részvénytársaság maradt.
A helyiérdekű vasutak gyakran alulmaradtak a kis forgalomhoz jobban igazítható közúti közlekedés támasztotta versenyben. Az eredeti értelemben vett, helyi igényekhez alkalmazkodó, egyszerűsített, olcsó üzletmenet igénye az 1990-es évek óta gyakran újra felmerül, a közben megváltozott jelentésű HÉV helyett a regionális vagy térségi vasutak gondolata formájában.
[szerkesztés] A budapesti HÉV
Négy Budapest-környéki vonal (a BHÉV vonalak) a Budapesti Közlekedési Vállalat kezébe került, és elővárosi vasútvonalként, a főváros agglomerációjának tömegközlekedési rendszerében él tovább, és a HÉV rövidítés ezeknek az elővárosi vonatoknak a köznapi neve lett. A négy vonal jelenleg nem alkot egységes hálózatot: Csepelt és Ráckevét délről, Gödöllőt északkeletről, Szentendrét északról kötik össze Budapest belvárosával. A budapesti elővárosi HÉV normál nyomtávolságú pályákon, 1000 V egyenáramú vontatási árammal működik.
A HÉV (a volt BHÉV) Budapest agglomerációjában közlekedő vasút.
[szerkesztés] Jövőbeli fejlesztések
A tervek szerint Budapest jelenlegi HÉV-vonalai a jövőben integrálva lesznek a metróhálózatba. A Szentendrei, Csepeli és Ráckevei vonalak összekötésével jön létre majd az Észak-Déli Regionális gyorsvasút (5-ös metró). Ez a vonal nem teljes egésszében a jelenlegi HÉV vonalak útján fog közlekedni. Kaszásdűlő és Lágymányosi híd állomások közt föld alatt halad majd, a Pesterzsébet határa mentén haladó szakaszt pedig a városrész központjához beljebb vezetik majd. Ezen kívül az Esztergomi vasútvonalat is integrálják a rendszerbe, Soroksárnál pedig lesz egy új leágazása. Távlati tervként a Csepeli végállomás és a Ráckevei szárnyvonal déli összekötése is szerepel.
Így csak a gödöllői vonal maradna meg, ahol szükség van felújításra. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület javaslatai szerint célszerű lenne összekötni a 2-es metróval. Erről részletes tanulmány is készült. A Podmaniczky programban már szerepel az összekötés terve, ám a városvezetés ennél többet még nem tett az összekötésért, melynek a költsége 10 milliárd forint.
[szerkesztés] Csepeli HÉV
- Hossz: 7 km
- Menetidő: 13 perc
- Boráros tér
- Lágymányosi híd
- Szabadkikötő
- Szent Imre tér
- Karácsony Sándor utca
- Csepel
[szerkesztés] Gödöllői/csömöri HÉV
[szerkesztés] Gödöllői HÉV
- Hossz: 26 km
- Menetidő: 46 perc
- Örs vezér tere
- Rákosfalva
- Nagyicce
- Sashalom
- Mátyásföld, repülőtér
- Mátyásföld, Imre utca
- Mátyásföld alsó
- Cinkota
- Ilonatelep
- Kistarcsa, kórház
- Kistarcsa
- Zsófialiget
- Kerepes
- Szilasliget
- Mogyoród
- Tölgyes
- Gödöllő, Erzsébet park
- Gödöllő, Szabadság tér
- Gödöllő, Palotakert
- Gödöllő
[szerkesztés] Csömöri HÉV
- Örs vezér tere
- Rákosfalva
- Nagyicce
- Sashalom
- Mátyásföld, repülőtér
- Mátyásföld, Imre utca
- Mátyásföld alsó
- Cinkota
- Cinkota alsó
- Árpádföld
- Szabadságtelep
- Csömör
[szerkesztés] Ráckevei HÉV
- Hossz: 40 km
- Menetidő: 1 óra 9-14 perc
- Vágóhíd
- Beöthy utca
- Kén utca
- Timót utca
- Pesterzsébet felső
- Torontál utca
- Soroksár felső
- Soroksár, Hősök tere
- Szent István utca
- Millenniumtelep
- Dunaharaszti felső
- Dunaharaszti külső
- Szigetszentmiklós
- József Attila-telep
- Szigetszentmiklós alsó
- Szigetszentmiklós, gyártelep
- Szigethalom
- Szigethalom alsó
- Tököl
- Szigetmajor
- Szigetcsép
- Egyetemi Tangazdaság
- Szigetszentmárton-Szigetújfalu
- Horgásztanyák
- Angyali-sziget
- Ráckeve
[szerkesztés] Szentendrei (békásmegyeri) HÉV
- Hossz: 21 km
- Menetidő: 38 perc
- Batthyány tér
- Margit híd
- Szépvölgyi út
- Tímár utca
- Árpád híd
- Filatorigát
- Kaszásdűlő
- Aquincum
- Rómaifürdő
- Csillaghegy
- Békásmegyer
- Budakalász
- Budakalász, lenfonó
- Szent István-telep
- Pomáz
- Pannóniatelep
- Szentendre
[szerkesztés] Lásd még
- Vasút
- MÁV
- Fertővidéki Helyiérdekű Vasút
- Fogaskerekű
- Tömegközlekedés
- Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület
Based on work by