Komját
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Címer | Térkép |
|---|---|
 |
 |
| Általános jellemzők | |
| Név magyarul: | Komját |
| Név szlovákul: | Komjatice |
| Kerület: | Nyitra |
| Járás: | Érsekújvár |
| Régió: | Nyitramente |
| Koordináták: | 48° 8' 60" É. Sz. 18° 10' 60" K. H. |
| Tengerszint feletti magasság: | 130 m |
| Terület: | 30,7582 km² |
| Népesség: | 4264 (2006.4.4.) |
| Népsűrűség: | 138 lakos/km2 |
| Közigazgatási adatok | |
| Statisztikus területi egység: | 503282 |
| Gépjármű jele: | NZ |
| Irányítószám: | 941 06 |
| Körzethívószám: | 00421 (0) 35 |
| Hivatali címek | |
| Községi hivatal címe: | |
| Web: | www.komjatice.sk |
| E-mail: | info@komjatice.sk |
| Telefon: | |
| Fax: | |
| Politika | |
| Polgármester: | Gálik Pavol |
| Adatok forrása | |
| A Szlovák Statisztikai Hivatal (SŠÚ), http://obce.info | |
Komját (szlovákul Komjatice): falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Érsekújvári járásban. Érsekújvártól 25 km-re északra, Nyitrától 18 km-re délkeletre a Kis-Nyitra partján fekszik.
1910-ben 4104 lakosából 3186 szlovák és 697 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott. 2001-ben 4207 lakosából 4125 (98,05 %) szlovák és 28 (0,69 %) magyar volt.
[szerkesztés] Története
Komját község az archeológiai leletek alapján már az ó- és az újkőkorban is lakott volt. Komját első írásos említése 1256-ból származik IV. Béla oklevele terra Kamnati néven említi. Ezen oklevél értelében Komjátot Tamás fiaira, Andrásra és Abba mesterre ruházza. András megjelenik a nyitrai püspök egy oklevelében is 1274-ben "comes Andrae Konati"-ként. 1386-ban Mária királyné a gimesi Forgách Péternek és Jánosnak ajándékozz vagy visszaad több birtokot, köztük "Kamjathy"-t. Már Péter kiszemeli Komjátot új uradalmának kiépítéséhez. 1411-ban Forgách Miklós elkezdi a vár építését. A vár jelentőssé tette Komjátot, ami égy évente kétszer Szent Barnabásra július 11-ére és XV.-XVIII. században nemesi község. A XVIII. századból származik a község pecsétje és egyben címere is, melynek felirata: "Sigillium oppidi Comiatti" (Komját város pecsétje). 1663-ban a várat a török támadások idejében lerombolták.
A vár megmaradt részére később barokk kastély épült, amelyet 1872-ben átépítettek a Wodianer bárók.
A Forgách család meghívására 1573-ban itt alapított nyomdát Huszár Gál református hitszónok. Komját ezután jó ideig a protestantizmus egyik Nyitra megyei központjává vált. Huszár Gál azonban rövid ideig tartózkodott Komjáton, előbb Kassára megy, majd egy rövid visszatéréstől eltekintve Pápára, ahol pestisben hal meg.
1668-ra Komjátról eltűnnek a protestánsok és új szlovák és cseh-morva telepesek érkeznek ide. A magyarság utolsó képvselői is elhagyják a községet.
A Rákóczi szabadságharc alatt a község sokat szenved. A XVIII. század közepén kihalnak a Forgáchok és az utolsó Forgách, Forgách Ferenc özvegye Grassalkovich Antalhoz megy feleségül, így a Forgách birtokok Grassalkovichra szállnak. 1783-ban a községet földrengés rázza meg, melyben a község legnagyobb része elpusztul.
1844-től itt tevékenykedik a szeleci születésű Czaban András (Ondrej Caban) a szlovák nemzeti mozgalom egyik úttörője, aki az alkoholizmus ellen és a szellemi élet felemeléséért is aktívan küzdött és 1860-ban itt is hunyt el.
1858-ban a komjáti uradalmat Wodianer Móric báró vásárolja meg és egy fényűző kastély építésébe kezd, melyet 1872-ben fejeznek be. 1913 után a birtok a Nemes családé lett. 1918-ban Cseh megszállás alá, majd a Trianoni béke után Csehszlovákiához kerül a község.
1923-ban megalakul a helyi Vörös Kereszt, 1930 táján helyi futball csapat alakul. A gazdasági válság idején a munkanélküliek száma megemelkedik, de a 30-as évek végére helyreáll a gazdaság.
1938-ban a bécsi döntés értelmében Komját Magyarországhoz kerül.
1941-ben Serédy Jusztinián szenteli fel újra a helyi templomot.Nemes László gróf 1944 végén menekült el a községből.
1945. márciusában a németetek helyi állásait a szovjetek lebombázták, amelyben sok helyi lakos is meghalt. A bombázások után pár nappal a szovjetek el is foglalták a községet. Nemes László gróf távozása után a németek a helyi lakosokkal együttműködve kirabolták és felgyújtották a kastélyt, majd 1945-ben a még mindig impozáns épületet széthordták építőanyagnak. A kastély pakjának néhány részlete rossz állapotban még ma is fennáll.
A második világháború után ismét beindult a kulturális élet, bár a községben az erőszakos kollektivizáció negatív visszhangot váltott ki. A szocializmus alatt új utcák épülnek, megtörténik a község villamosítása, majd bevezetik a gázt.
1990-ben Komjátról indul ki - a később országos méretűvé kinövő - törekvés, amely a szlovák nyelv hivatalos államnyelvvé tételét tűzi ki célul. A petíciót 200 000-en írták alá.
[szerkesztés] Látnivalók
- Egykori várának faltöredékei láthatók. 1751-ből származik a római katolikus Szent Erzsébet és 1651-ből a szintén katolikus Szent Péter és Pál templom.
[szerkesztés] Híres emberek
- 1860-ban itt hunyt el Ondrej Czaban helyi pap a szlovák nemzeti mozgalom egyik úttörője.
- Komjáton született 1920-ban Dr. Cornides István, egyetemi tanár, az 1956-os forradalmi ifjúság tanári koordinátora.
 |
Az Érsekújvári járás települései |
|---|---|
|
Érsekújvár (Nové Zámky) |
|
Based on work by Nirvanis,