Kétéltűek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kétéltűek | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertan | |||||||||||
|
|||||||||||
|
|||||||||||
Rend: Temnospondyli - kihalt Alosztály: Lepospondyli - kihalt
|
A kétéltűek (Amphibia) a gerincesek egy osztálya, a békák, gőték és szalamandrák tartoznak ide. A legkezdetlegesebb gerinces állatok, utódai a kb. 370 millió évvel ezelőtt a szárazföldre vetődött, igen hasonló élőlényeknek. Az Amphibium kettős életet jelent és arra utal, hogy bár ezek az állatok felnőtt életük nagy legnagyobb részét a szárazföldön töltik, mindig visszatérnek a vízhez. Ha kikelnek, kopoltyúval lélegeznek a vízben, ezt később tüdő váltja fel.
A kétéltűek még ekkor is lélegeznek a bőrükön át is; ez a magyarázata annak, miért kell állandóan nedvesnek lenniük, és miért vékonyabb és simább a bőrük mint a hüllőké. A hüllőktől eltérően a kétéltűek petéket raknak. Legtöbb fajuknál a megtermékenyítés a testükön kívül történik meg azáltal, hogy egyszerre bocsátanak ki petéket és hímivarsejteket.
[szerkesztés] Rendszerezés
A kétéltűek osztályának ma élő rendjei:
1. Lábatlan kétéltűek rendje (Gymnophiona)
pl. basilan-szigeti gilisztagőte; ceyloni gilisztagőte; mexikói giliszta- vagy féreggőte
2. Farkos kétéltűek rendje (Caudata vagy Urodela)
pl. alpesi gőte; axolotl; mocsári ördög; észak-amerikai barázdásgőte
3. Békák rendje (Anura)
pl. ázsiai kúszóbéka; ökörbéka; kecskebéka; fűbéka; barna varangy
[szerkesztés] Veszélyeztetettség
Az IUCN Vörös Lista több, mint 1800 kétéltűfajt tartalmaz, vagyis a kétéltűek közel harmada veszélyeztetett. A kétéltűeket és a hüllőket különösen veszélyezteti a globális felmelegedés a szárazodó éghajlati viszonyok miatt. A kétéltű populációk fogyatkozása az egyik legsúlyosabb és kiemelten vizsgált jelensége a globális biodiverzitás-csökkenésnek.