Iszaak Emmanuilovics Babel

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Iszaak Emmanuilovics Babel

Született:
1894. július 13. Ogyessza
Meghalt:
1940. január 27.

Iszaak Emmanuilovics Babel (Исаак Эммануилович Бабель), (Ogyessza, 1894. július 13. (*Julián-naptár sz. július 1.) – Moszkva, 1940. január 27), orosz író, drámaíró, újságíró.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Művei
3 Forrás
4 Kiadások
5 Irodalom

[szerkesztés] Élete

Iszaak Babel Ogyessza zsidónegyedében született és nevelkedett. Gimnáziumot, kereskedelmi iskolát végzett.

16 évesen franciául írta első elbeszéléseit, de ezek nem maradtak fenn. 1916-ban Szentpéterváron Gorkij fedezte fel, közölte két novelláját. Számtalan foglalkozást kipróbált, volt tördelő-szerkesztő, riporter és élelmiszerbegyűjtő. 1920-ban Bugyonnij Első Lovashadseregében, a lengyel hadjáratban vett részt tudósítóként és tolmácsként.

1921-ban ismét írni kezdett, elbeszéléseit Majakovszkij lapja, a Lef, illetve Alekszandr Voronszkij Krasznaja nov („Vörös ugar”) című folyóirata közölte. Néhány év alatt adta közre azokat a novelláit - 1921–1925 között kb. ötvenet -, melyeket később ciklusokba foglalt. Így jelent meg önálló kötetként a „Lovashadsereg” (először 1926-ban), illetve a négy elbeszélésből álló „Ogyesszai történetek” (1931).

1931–32-ben további kilenc elbeszélése jelent meg, nagy részük az 1925-ben publikált önéletrajzi jellegű „Galambdúcom története” és „Az első szerelem” című novellákhoz illeszkedik.

Két novelláját 1933-ban a cenzúra betiltotta, további kettő pedig 1934-ben jelent meg. Közben többször járt Nyugat-Európában, 1935-ben Párizsban felszólalt egy antifasiszta kongresszuson.

Utolsó négy elbeszélését 1937-ben publikálta. 1939 őszén novellaciklust készült megjelentetni „Új elbeszélések” címmel. Májusban azonban koholt vádak alapján letartóztatták, kéziratait elvitték, majd megsemmisítették.

Babelt 1940. január 27-én kivégezték. 1954. december 18-án rehabilitálták.

[szerkesztés] Művei

Babel viszonylag keveset írt. Művei, elbeszélései önéletrajzi ihletésűek. Két alapvetően meghatározó élménye a gyermekkor és a polgárháború. Az író inkább a rövid novella mesterének tekinthető. Rendkívül sokat és precízen dolgozott alkotásain. Nem a mindennapi élet tipikus helyzeteit keresi műveiben, hanem különleges helyzetbe állítja a szereplőket. A novellákban keverednek a romantikus, fantasztikus, naturalisztikus és groteszk elemek.

„Lovashadsereg” (1926) című novellakötetével heves vitákat váltott ki az irodalmi életben. Maga Bugyonnij, a hadsereg vezetője is támadta az írót: a valóság meghamisításával és a sereg karikírozásával vádolta.

[szerkesztés] Novellacikllusai

„Lovashadsereg” („Конармия”, 1926) novellák
Ogyesszai történetek („Одесские рассказы”, 1931) novellák

[szerkesztés] Színművek

„Alkony” (dráma), bemutatták Ogyesszában 1927-ben, Moszkvában 1928-ban.
„Marija” (dráma), írta 1935-ben. Életében nem mutatták be.

[szerkesztés] Filmforgatókönyvek

Babel forgatókönyvírással csak a megélhetési gondok miatt kezdett el foglalkozni. Ennek ellenére még az igénytelenebb munkákat is igyekezett nagy gonddal végezni. Ezekből a munkáiból igen kevés maradt fenn.

Némafilmek:

„Benya Krik” (1926) Az „Ogyesszai történetek” novellái alapján. A filmet eredetileg Eizenstein rendezte volna, de végül nem ő, hanem bizonyos Vilner készítette el az ogyesszai filmstúdióban. Bemutatták 1927 elején.
„Vándorcsillagok” (1926) Sólem Áléchem azonos című regénye alapján. A filmet bemutatták 1927 januárjában Kijevben, egy év múlva Moszkvában.
„Kínai malom” (1927). Rendezte Ljovsin.
Upton Sinclair „Jimmy Higgins” című regényéből írt forgatókönyvet. A filmet bemutatták 1928 októberében Ogyesszában, decemberben Kijevben.

Hangosfilmek:

1936 - Eizensteinnel dolgozott együtt a „Bezsin rétje” forgatókönyvén. A korábban leforgatott vátozatot a bírálatok miatt nem fogadták el; a film végül nem készült el.
1937–38 telén - Nyikolaj Osztrovszkij „Az acélt megedzik” című regényéből. A kijelölt rendező Alekszandr Dovzsenkó lett volna, de a film nem készült el, a regényt 1942-ben mégis megfilmesítették.
„Sztáraja tér 4.” - A forgatókönyv szövege fennmaradt, de ebből sem készült film.
1939 nyarán - Mark Donszkoj „Gorkij-trilógiá”-ja befejező részének forgatókönyvét kellett volna elkészítenie, amikor letartóztatták.