Hungarikum
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A hungarikum szó jelentése magyar mű vagy magyar termék. A fogalmat a következő területeken használják:
- A könyvtártudományban
- Az élelmiszeriparban és a kereskedelemben
- A Hungaricum Club tagjaira, termékeire
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Hungarikumok a könyvtártudományban
A könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény meghatározása szerint: „Hungarikum: a Magyarország mindenkori területén megjelent minden, továbbá a külföldön magyar nyelven, magyar szerzőtől, illetőleg magyar vonatkozású tartalommal keletkezett valamennyi dokumentum, függetlenül attól, hogy nyilvánosságra hozták-e vagy sem.”
A könyvtártudományban tehát hungarikumnak nevezik azokat a műveket, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak Magyarországhoz, tehát vagy magyarul írták őket, vagy Magyarországon adták ki, vagy magyar az író, vagy magyar vonatkozású dolog a mű témája. Az Országos Széchényi Könyvtár az összes hungarikumot gyűjti. A legtöbb nemzeti könyvtár gyűjti a népéhez kapcsolódó anyagokat, melyeknek összefoglaló neve: patriotikum, azonban minden ország másképpen nevezi (Lengyelországban például polonikum, Németországban germanikum).
A könyvtári hungarikum lehet:
- területi hungarikum: hazánk mindenkori közigazgatási területén elõállított irodalom;
- nyelvi hungarikum: a világon bárhol elõállított, részben vagy egészében magyar nyelvű dokumentumok;
- személyi hungarikum: bárhol, bármilyen nyelven megjelent dokumentum, amelyet magyar vagy magyar származású szerzõ alkotott;
- tartalmi hungarikum: bárhol, bármilyen nyelven, bármilyen származású szerzõ írta, de tartalmában Magyarországra, vagy magyar személyre vonatkozik.
- „szigorú” hungarikum: minden, 1711 előtt magyar nyelven írott mű
[szerkesztés] Hungarikumok az élelmiszeriparban
A köznapi értelemben vett hungarikumok azok a termékek, amelyeknek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg Magyarországhoz kapcsolódik.
A köznapi értlemben vett „hungarikum” tehát jogi értlemben véve egy be nem jegyzett földrajzi árujelző.[1]
Azt, hogy mely gyártó milyen termékére használható a "hungarikum" megnevezés, sem hatályos jogi szabályozás, sem önkorlátozó iparági megállapodás nem rögzíti.[2]
Hungarikum, azaz "Kiváló minőségű és a hagyományos különleges tulajdonsággal rendelkező élelmiszerek"[3] 2002-ben (amelyek termékleírásai kivétel nélkül szerepelnek a Magyar Élelmiszerkönyvben):
- a Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény,
- a Szatmári szilvapálinka,
- a Békési szilvapálinka,
- a Szabolcsi almapálinka,
- a Kecskeméti barackpálinka,
- a Szegedi fűszerpaprika-őrlemény,
- a Makói vöröshagyma,
- a Szegedi téliszalámi,
- és a Budapesti téliszalámi,
Azóta ez alá a lajstrom alá bekerült további négy termék is:
- a Csabai kolbász,
- a Gyulai kolbász,
- a Tokaji aszú,
- és a szikvíz.
[szerkesztés] Hungaricum Club
A Hungaricum Clubot négy vállalat - a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Pick Szeged Rt., a Tokaj Kereskedőház Rt. és a Zwack Unicum Rt. - alapította 2000-ben. Az előkelő klub alapítóinak szándéka szerint csak olyan terméket vesznek fel tagjaik közé, mely jellegzetesen magyar, nemzetközileg ismert, keresett és tudják is róla, hogy honnan származik. Az eredeti termékek köre 2003-ban bővült először a halasi csipkével, majd 2006-ban, a Pető András professzor konduktív nevelési rendszerével.
[szerkesztés] A klub tagjai
- Tokaji aszú
- Kalocsai paprika
- Herendi porcelán
- Halasi csipke
- Pető-módszer
[szerkesztés] Lásd még
- Hungarikum, animációs sorozat
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Cikkek, linkgyűjtemények az egyes hungarikumokról
- Hungarikum.lap.hu
- Amit az ablakba teszünk
- Hungarikum zöldségek
- Világörökség lehetne a magyar gulyás (Népszabadság, 2005. augusztus 22.)
- Az Igazi Hungaricum: a hungaricumok nem léteznek, Axel.hu, 2004. január 29.
[szerkesztés] Hungarikumok honlapja
[szerkesztés] Lábjegyzetek
- ↑ földrajzi árujelző
- ↑ Hungaricumok: az EU-ban védettebbek lesznek mfor.hu, 2004. január 28.
- ↑ Az 1/1998. (I. 12.) FM rendelet 2. §-a alapján:
a) Kiváló minőség: az élelmiszer egy vagy több minőségi jellemzője a vonatkozó jogszabályokban, továbbá a Magyar Élelmiszerkönyv előírásaiban és irányelveiben előírtnál lényegesen jobb.
b) Hagyományos különleges tulajdonság: az élelmiszer előállításához felhasznált hagyományos nyersanyagokból, a hagyományos előállítási módból és összetételből eredő olyan tulajdonság, amely az élelmiszert világosan megkülönbözteti más, hasonló élelmiszerektől. Az élelmiszer külső megjelenése, továbbá bármely olyan tulajdonsága, mely eredete, földrajzi származása vagy kizárólag valamely technológiai újítás következménye nem tekinthető ilyen tulajdonságnak
 |
Ez a Magyarországról szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by