Hiúz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Hiúz | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kanadai hiúz (Lynx canadensis)
|
|||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||
|
|||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||
| Eurázsiai hiúz (L. lynx) Kerr, 1792 |
|||||||||||||||
 A hiúzfajok elterjedési területe.
|
|||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||
| Lynx lynx Lynx canadensis Lynx pardinus Lynx rufus |
A hiúz a macskafélék egyik neme. Négy faja van. Az eurázsiai hiúz Európa legnagyobb macskaféléje.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fajai
- Eurázsiai hiúz (Lynx lynx)
- Kárpáti hiúz (Lynx lynx carpathica)
- Párduchiúz vagy spanyol hiúz (Lynx pardinus)
- Kanadai hiúz (Lynx canadensis)
- Vörös hiúz (Lynx rufus)
Az Afrikában és Nyugat-Ázsában élő sivatagi hiúz (Caracal caracal) a macskafélék külön nemét alkotja.
[szerkesztés] Előfordulása
A hiúz elterjedési területe egykor az északi félteke szárazföldjeinek tekintélyes hányadát magába foglalta, manapság Ázsia bizonyos területein, Alaszkában, Kanadában és az USA nyugati területein, valamint Európában honos, de a legtöbb területen ritka, gyér az állománya. A Kárpát-medence területén előforduló, vadon élő hiúzok a kárpáti hiúz (Lynx lynx carpathica) alfajba tartoznak. A kárpáti hiúzok Magyarország, Románia, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna és a balkáni országok erdőségeiben élnek. A nagy kiterjedésű, sűrű erdőket kedvelik, különösen akkor, ha az erdő sziklás tisztásokat is rejt. Napjainkra Magyarország hiúzállománya katasztrofális mértékben megritkult, de hasonló a helyzet Európa többi országában is. A spanyol hiúznak (Lynx lynx pardina) például csak egy maroknyi állománya maradt fenn a Coto Dońana Nemzeti Parkban. Megritkulásának nemcsak a vadászat volt az oka, hanem az is, hogy egyre kevesebb a háborítatlan erdőségek száma, ahol a hiúzok meghúzhatnák magukat. A kárpáti hiúz Magyarországon a fokozottan védett fajok közé tartozik.
[szerkesztés] Testfelépítése
A hiúz testhossza 1 m, s további 15 cm-t tesz ki az állat farka. Marmagassága átlagosan 70 cm. Pettyes bundája és sajátságos szakálla mellett egyik feltűnő jellegzetessége a fülek hegyén viselt szőrbojt, amelyet a régebbi időkben fülpamatnak is neveztek.
[szerkesztés] Életmódja, táplálkozása
Aktív ragadozó, különféle madarak, kisrágcsálók éppúgy szerepelnek étlapján, mint őzek, rókakölykök, szarvasborjak vagy vadmalacok. Magányosan élő állat, változatos méretű, 10-100 négyzetkilométer kiterjedésű területet birtokol. A terület központjában, földi üregekben vagy sziklahasadékokban rendezi be vackát.
[szerkesztés] Szaporodás
A párok csak a párzási időszakban, február és április első fele között vannak együtt. A vemhességi idő 70 nap, az utódok száma ellésenként 2-3 szokott lenni. A kölykök 2-3 éves korukban válnak ivaréretté. Átlagéletkora: vadon 10-12 év.
[szerkesztés] Érdekességek az állatról
- Az őstörténeti korokban a hiúz a Brit-szigeteken is honos volt. Feltételezhető, hogy a vadászok már a kőkorszak elején kiirtották.
- A hiúz latin neve (lynx) az éles látására utal.
Based on work by