Hepatitis
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A hepatitis megnevezés különböző vírusok által okozott fertőzéses májártalmak gyűjtőneve. Vezető klinikai tüneteikben sok a hasonlóság, jellemző a májgyulladás és a sárgaság, de kórokozóik és az okozott betegségek különböznek egymástól. A csoport betegségeit a kórokozók alapján nevezték el. A jelenleg ismert hepatitis vírusokat A-tól G-ig jelzik és X-szel jelölik a még nem azonosított vírusokat.
A vírushepatitisek a kórokozótól függően két fő formában terjednek: a hepatitis A és E a tápcsatornán keresztül (pl. fertőzött élelmiszer), a hepatitis B, C, D és a többi vírus vérrel és testnedvekkel (ondó, hüvelyváladék, nyál).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tápcsatornán keresztül terjedő vírushepatitisek
[szerkesztés] Hepatitis A
- Kórokozó: A Picornavírusok családjának Hepatovírus nemzetségébe tartozó Hepatitis A vírus (HAV).
- Tünetek: A betegség hirtelen kezdődik, néhány napig tartó láz, elesettség, étvágytalanság, sárgaság. A klinikai lefolyás rendszerint enyhe.
- Terjedése: Az A vírus a fertőzött széklettel terjed. A fertőzés forrása a beteg és a tünetmentes fertőzött személy. Lappangási ideje leggyakrabban 28-30 nap. A fertőzőképesség tartama a lappangási idő második felétől kezdődik és a sárgaság megjelenése után néhány nappal megszűnik. Passzív immunizálás lehetséges. Megelőzéséhez szükséges az általános higiénés szabályok betartása. Aktív immunizálás lehetséges.
- Megelőzése: Általános higiénés rendszabályok, kézmosás, élelmezés és vízhigiénés rendelkezések betartása és ellenőrzése. A fertőzéssel a hazainál erőteljesebben érintett országok látogatásakor - 3 hónapnál hosszabb kinttartózkodás - esetén aktív immunizálás javasolt hepatitis A elleni vakcinával.
- Fertőzés esetén: Fertőzésveszély esetén csak forralt vizet fogyasszunk, ebben mossuk meg alaposan a zöldségeket és gyümölcsöket is, amelyeket ajánlott meghámozni. Fogmosáshoz is a forralt vizet használjuk. A fertőző beteg tisztálkodási eszközeit el kell különíteni. Különösen érdemes betartani ezeket az óvintézkedéseket a Földközi-tenger térségében, Ázsiában és Dél-Afrikában, ahol a higiéniás körülmények nem mindig megfelelőek.
[szerkesztés] Hepatitis E
- Kórokozó: A hepatitis E vírus. A hepatitis A-hoz hasonló. A fertőzések jelentős része tünetmentes.
- A fertőzés forrása: a beteg vagy a tünetmentes fertőzött személy, valamint valószínűleg különböző állatok (sertés, vaddisznó, rágcsálók és majmok). A fertőzött terhes nők a magzatot a méhlepényen keresztül fertőzhetik.
- Lappangási ideje: leggyakrabban 26-42 nap. Aktív védőoltás nem áll rendelkezésre.
[szerkesztés] Vérrel és testnedvekkel terjedő vírushepatitisek
[szerkesztés] Hepatitis B
- Kórokozó: A Hepadnaviridae családba tartozó Hepatitis B vírus (HBV).
- Tünetei: A betegség lassan kezdődik, rendszerint láz nélkül. A bevezető szakban a betegnél fáradtság, izületi fájdalmak, étvágytalanság jelentkezik, majd ezt követően a sárgaság. Akut szövődménye a májsorvadás (atrófia), ami halálos kimenetelű lehet. A fertőzés krónikussá is válhat. Késői következménye a májzsugorodás (cirrózis) és a májrák.
- A fertőzés forrása: az akut és a krónikus betegek, valamint a tünetmentes vírushordozók. Vérrel, szövetnedvekkel, váladékokkal (ondó, hüvelyváladék, nyál) terjed.
- Terjedési módok:
- szexuális érintkezés,
- vér, vérkészítmények,
- vérrel, szövetnedvekkel, váladékokkal szennyezett orvosi eszközök, műszerek,
- szervátültetés,
- intravénás kábítószer-élvezők közös tű, fecskendő használata,
- sérült bőrrel, illetőleg nyálkahártyával történő érintkezés,
- fertőzött anyáról újszülöttre.
- Lappangási idő: 45-180 nap, leggyakrabban 60-90 nap.
- Fertőzőképesség időtartama: a lappangási időben, rendszerint több héttel a tünetek megjelenése előtt kezdődik és a heveny tünetek lezajlásáig tart. A tünetmentes hordozók és a krónikus betegek évekig, akár életük végéig fertőzőképesek lehetnek.
- Megelőzés: különösen fontos a véradók, vérkészítmények, sejt-, szövet-, szervdonorok, terhes nők szűrővizsgálata, a kórházhigiénés rendszabályok szigorú betartása és ellenőrzése, az egészségügyi dolgozók oktatása. Javasolt a hepatitisz B elleni védőoltás (aktív immunizálás) egészségügyi dolgozók, művese kezelésben részesülő betegek, vérzékenyek, és szexuális magatartásuk miatt fokozott fertőzési veszélynek kitett személyek, intravénás kábítószer-élvezők számára, továbbá azon külföldi országokba utazóknak, ahol a hepatits B előfordulása jelentős.
[szerkesztés] Hepatitis C
- Kórokozó: A hepatitis C 1989-ben felfedezett kórokozója (a HCV) vérrel terjedő RNS vírus. Genetikai anyagának folyton változó szakasza miatt nem lehet védőoltást kifejleszteni ellene; megelőzésként csak a szűrővizsgálat marad.
- Tünetei: A hepatitis C vírus nemcsak a májat támadja meg; ízületi- és bőrpanaszokat, izom- és vesegyulladást is okozhat. A fertőzöttek 25%-a 3-4 hónapon belül magától meggyógyul, vírusmentes lesz. A maradék 75% viszont fertőzött marad és alattomos, krónikus májbetegség alakul ki náluk. A betegség többnyire enyhe lefolyású, sárgaság csak az esetek kis hányadában jelentkezik. A fertőzöttek 75-90%-ában tünetmentes vagy tünetszegény vírushordozás alakul ki. Gyakori a betegség krónikussá válása és ez májzsugorodáshoz (cirrózis) vezethet.
- Fertőzés forrása: a vírushordozó és a beteg ember.
- Terjedése: fertőzött vérrel, szövetnedvekkel. A fertőzött anyáról a csecsemőre történő terjedés 6-10%-os valószínűséggel fordulhat elő. A szexuális úton történő fertőzés ritka.
- Lappangási idő: 14 - 180 nap, leggyakrabban 6-9 hét. Megelőzése megegyezik a hepatitis B-vel.
- Szűrés, diagnózis: Egyszerű vérvétellel a májfunkciót ellenőrző adatokból, illetve ezek egymás utáni, többszöri a normálistól való eltéréséből lehet következtetni májgyulladásra. Gyanú esetén speciális szűrővizsgálattal egyértelműen ki lehet mutatni.
A hepatitis C-vírussal mintegy 170 millió ember fertőzött világszerte.
[szerkesztés] Hepaptitis D
[szerkesztés] Hepatitis G
A vírust 1996-ban fedezték fel.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Orvostudomány portál |
Based on work by