Web Analytics
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Görkorcsolya - Wikipédia

Görkorcsolya

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A görkorcsolyázás 3 fő kategóriába sorolható: fitness, agresszív és gyorsasági.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fitness-görkorcsolya

A boltokban kapható görkorcsolyák többsége ebbe a csoportba tartozik. Jellemzőjük a magasszárú, kényelmes cipő, egy sorban elhelyezett 4 db 72-84 mm-es közepes keménységű kerékkel. Általános szabadidős célra, városi közlekedésre és kisebb kirándulásokra használható. Használatakor térd-, csukló-, könyökvédő, valamint sisak viselése ajánlott. A kezdők esetén a fékezési technikák elsajátítása előtt a városi forgalomba veszélyes kimenni.

[szerkesztés] Agresszív görkorcsolya

Elsősorban lépcsőkön, korlátokon, félcsövekben és egyéb speciális akadályokon való ugrásokhoz kifejlesztett korcsolyatípus. Jellemzője a zömök, strababíró bakancs, 4 db egymás mögött elhelyezett széles, szögletes keresztmetszetű, kis átmérőjű kemény kerék, valamint a két középső kerék közötti megerősített talprész, amely a korlátokon és éleken való oldalirányú csúszásra szolgál.

[szerkesztés] Gyorsasági görkorcsolya

Gyorsasági versenyzéshez kifejlesztett görkorcsolyatípus. Jellemzője az alacsony szárú, könnyített cipő, egy sorban elhelyezett 5×80-95 mm, illetve újabban 4×100 mm-es kerékkel. A kerekek csapágyai a súly csökkentése érdekében kisebb méretűek, mint a Fittnes korcsolyáknál (ún. mikrocsapágy).

A versenyeket zárt körpályán, vagy közúton rendezik. Magyarország egyetlen nemzetközi szabványoknak megfelelő görkorcsolya-pályája Jászberényben található. Ezen kívül a Hungaroringen is rendeznek minden ősszel görkorcsolya-versenyt. Külföldön népszerűek a görkorcsolya maratonok, amelyeken a győztes idő akár 1 órán belülre is eshet!

A gyorsasági görkorcsolyázás technikája eltér a jégpályán alkalmazott gyorskorcsolyázási technikától. A profi görkorcsolya versenyzók az egyenes szakaszokon ugyanis az ún. Double-Push technikát használják, amelyben hagyományos V alakú lépések helyett S betű szerű nyomvonalon haladnak. Ez által egy lépéssel nagyobb távolság tehető meg, és a lépés folyamán az idő nagyobb részében lehet hajtőerőt kifejteni. Ezzel a technikával 40 km/h fölötti tartós sebesség is elérhető. Az országúti versenyeken a versenyzők bojokban haladnak, így csökkentve a légellenállás hatását.

[szerkesztés] Egyéb görkorcsolyázási stílusok

[szerkesztés] Nordic blading

Ennél a technikánál a korcsolyázó sífutáshoz hasonlóan kézzel botokkal is hajtja magát a sportoló.

[szerkesztés] Downhill

Hegyről lefelé való görkorcsolyázástjelent. Az USA-ban népszerű versenyváltozatban 80-90km/h sebességgel teljes védőfelszerelésben gurulnak le a lezárt hegyiutakon. A kanyarokban kihelyezett szalmabálákkal növelik a biztonságot. A kevésbé extrém szabadidős változatban síbotokkal a carving síelés technikájával (karcolt rövidlendületek) haladnak lefelé a lejtőn.

[szerkesztés] Tánc

Ebben a műfajban maradtak meg a hagyományos elrendezésű görkorcsolyák, ahol a kerekek nem egy sorban, hanem két tengelyen vannak elhelyezve.

[szerkesztés] Fékezési és megállási tecnikák

  • Sarokfék: Nem túl elegáns, zajos módja a megállásnak, viszont könnyű megtanulni és a kerekeket is kíméli.
  • T-fék: A fél korcsolyára helyezve a testsúlyt a másik korcsolyát kicsit oldalt hátraengedve keresztbefordítva lenyomjuk a földre, és így alakul ki a fékező hatás. Hátránya, hogy erősen koptatja a kerekeket.
  • Hóeke: Enyhe lejtőn a sebesség csökkentésére alkalmas módszer, amely hasonlít a síelésnél alkalmazott hóekére.
  • Magic Slide: Hirtelen megállásra használható módszer, amelynél a fékező lábat mély szögben bedöntve előretoljuk, a hátsó lábon pedig hátrafelé gurulunk.

Szlalomfékezés: A síelők fékezéséhez hasonló módszer, amikor váltakozó irányú éles kanyarokkal csökkentjük a sebességet.

THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu