Freiwirtschaft

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A freiwirtschaft (német szabad gazdaság) közgazdasági doktrina, melyet Silvio Gesell alapított.

Főbb eltérések a jelenlegi gazdasági rendszertől:

freigeld (szabad pénz)
- Minden pénzt egy korlátozott időtartamra bocsájtanak ki.
- Hosszútávú megtakarítás esetén a pénzt le kell kötni vagy befektetni.
freiland (szabad föld)
- Minden földet közösségi intézmények birtokolnak, csupán bérelni lehet (nagyon hosszú időre is) (lásd még: Henry George).

A (feltételezett) eredmények:

Többet költenek az emberek fogyasztásra és beruházásra
A fogyasztók felesleges pénzüket vállalkozások fejlesztésére fordítják
Teljes foglalkoztatás: Munka mindenkinek, aki dolgozni akar
A gazdasági növekedést a közösség tudja szabályozni
A kamatok hosszabb távon nullára esnek le
A freiland megelőzi a magas valódi földárakat
Megszűnik az óriási társadalmi egyenlőtlenség
Hosszabb távon mindenkinek kevesebb órát kell dolgoznia hetente

Tartalomjegyzék

1 Kísérletek a bevezetésére
- 1.1 A wörgli kísérlet
2 Forrás
3 Idézetek
4 Külső hivatkozások
- 4.1 Magyar nyelven

[szerkesztés] Kísérletek a bevezetésére

[szerkesztés] A wörgli kísérlet

1932-ben a tiroli településen, Wörglben vezették be a rendszert a gazdasági világválság hatásainak csökkentésére. A fizetési utalványokat havonta 1% forgásbiztosítási illetékkel kellett érvényesíteni. A pénzkörforgás és ezzel a gazgasági teljesítőképesség megnőtt, a munkanélküliség csökkent. Az eredményt akkor a sajtó a wörgli csoda néven emlegette, és száz további település szerette volna bevezetni, azonban az Osztrák Nemzeti Bank betiltotta a hasonló kezdeményezéseket.

(...)