Síklaky István
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Síklaky István (Budapest, 1927. április 15. - 2005. július 4.)
Közgazdász végzettségű, sokoldalú, igen humánus és kiváló emberként ismerték, akik közelről ismerték. Apja külvárosi gimnáziumi igazgató volt, egy diákújság kiadója és szerkesztője, amit később fia végzett. Innen a világos fogalmazás, igényes nyelvhasználat, a pontos kifejezés és a magyar nyelv szeretete, ami későbbi írásaiból kitűnik.
Első házasságából született István nevű fia, aki ma jónevű pszichológus, a tömegkommunikációval és a szociálpszichológiával foglalkozik. A hetvenes években fiával, valamint Virághalmy Ferenccel és Szepesváry Tamással együtt terveztek meg egy moduláris alkalmazási programot és nyelvet, amely a vállalatirányítás főbb funkcióit fedte le, és az akkori R-10-es magyar számítógépre készült. Gyakorlatilag a PC feltalálása előtt találtak fel egy PC-s technológiát és paraméterezhető programnyelvet. A rendszer leírása könyv alakban is megjelent, MM-rendszer néven volt a szakmában ismert.
A maga idejében úttörő munkának számított az általa leírt és kidolgozott számítógépes műszaki dokumentációs rendszer megvalósítása a Videotonban, amelyen az angol nyelvterületen BOMP (Bill of Materials Processing) nevű alkalmazások alapulnak. Ennek a rendszernek valódi mintául szolgáló értéke abban rejlett, hogy nemcsak vállalati szinten működött, hanem képes volt a Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Rendszerrel való kompatibilitásra is. A szerelőipari vállalatok gyártmány családfastrukturája ma is rendkívül tanulságos adatszerkezeti mintával szolgál, annak ellenére, hogy maga a BOMP algoritmusok mára már elnyelődtek a MIS-t felváltó ERP (Enterprise Resource Planning), elfogadott magyar kifejezéssel integrált vállalatirányítási információs rendszerekben.
Élete második részében egy nálánál jóval fiatalabb népművelő végzettségű nőt vett feleségül, akitől három gyermeke született. Ez a házassága a vége felé megromlott, de Siklaky a méltatlan körülmények és a nélkülözések ellenére derűs és pozitív gondolkodását megőrizte, aktivitását jelentkező betegsége ellenére nem veszítette el. Tevékenyen részt vett az alkotmányozó nemzetgyűlés szervezése körüli, "összefogás a fennmaradásért" munkanevű politikai csoportosulásban, amely egy harmadik utas mozgalomnak számít.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életútja
- 1945 és 1947 között az FKGP, 1948 és 1956 között az MKP, majd az MDP tagja.
- 1952-ben végezte el a MKKE-t. 1956-ban a Népművelési Minisztériumban a forradalmi bizottság szervezője volt, ezért 1957-ben elbocsájtották.
- 1965-től foglalkozott vállalati, ügyviteli és számítógépes rendszerszervezéssel. (Infelor, SZÁMKI, Számalk, Diebold, Comporgan).
- Részt vett Liska Tibor vállalkozáskutatásában, a "szentesi kísérletben".
- Az „Összefogás a fennmaradásért” nevű civil mozgalom egyik alapító tagja.
- A rendszerváltozás után 1990 novemberétől 1991 júniusáig Budapest XIII. kerületének polgármestere volt (lemondott).
- Négy gyermeke van.
[szerkesztés] Néhány munkája
- Belső vállalkozás (1985)
- Konstrukciók egy világnézetről (1986)
- Létbiztonság és harmónia, (2003, Éghajlat kiadó)
- Jóléti gazdaság a Szent Korona országában (2005)
[szerkesztés] Fordítások
- Dieter Brüll: Az antropozófiai szociális impulzus (kézirat)
- Silvio Gesell: A természetes gazdasági rend, Kétezeregy Kiadó, ISBN 963-86243-8-8
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- „Összefogás a fennmaradásért”: (http://www.fennmaradas.hu/)