Fogoly
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Fogoly Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertan | |||||||||||||||
|
|||||||||||||||
|
|||||||||||||||
Perdix perdix (Linnaeus, 1758) |
|||||||||||||||
|
A fogoly (Perdix perdix) a mediterráneumtól a Baltikumig, Írországtól a Jenyiszejig terjedt el, a természetes sztyeppkörnyezetben őshonos.
[szerkesztés] Táplálkozása
Tápláléka nagyobb részben gyommagvakból, kisebb részben zöld növényi részekből áll. A fiókák kéthetes korukig apó rovarokat fogyasztanak.
[szerkesztés] Szaporodása, életmódja
A fogoly monogám madár, egy életre választ párt. Talajmélyedésbe kapart, fűvel bélelt fészkét többnyire árokszéleken, erdőssztyeppjellegű réteken készíti. A fészekalj általában 8-10 tojásból áll, de nem ritka az ennél nagyobb fészekalj sem. A tojásokon 24-25 napig csak a tojó kotlik, a hím a közelben őrködik. A fiókák kikelése után szinte azonnal elhagyják a fészket, s a szülők vezetésével tavaszig csapatot alkotnak. Akkor egy idegen csapatból párt választanak maguknak.
A fogoly ragaszkodik élőhelyéhez, csak tartósan kemény tél esetén kóborol, de ez a szétszóródással és jelentős pusztulással fenyeget.
[szerkesztés] Forrás
Magyarország fészkelő madarai; Szerk: Haraszty László; Natura ISBN 9632330994