Fogascetek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

? Fogascetek alrendje
Palackorrú delfin
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Rend: Cetek (Cetacea) Alrend: Fogascetek (Odontoceti) Flower, 1869
Fajok
4 öregcsalád, 10 család, 75 faj

A fogascetek (Odontoceti) alrendjébe tartozó fajoknak fogaik vannak, halakkal vagy tintahalakkal táplálkoznak. Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak. Ide tartoznak a delfinek, valamint a bálnák közül az ámbráscetek és a csőröscetek.

Tartalomjegyzék 1 Rendszerezés 1.1 Delfinfélék öregcsaládja (Delphinoidea) 1.2 Folyami delfinek öregcsaládja (Platanistoidea) 1.3 Ámbráscetfélék öregcsaládja (Physeteroidea) 1.3.1 Ámbráscetek családja (Physeteridae) 1.3.2 Törpe ámbráscetek családja (Kogiidae) 1.4 Csőröscetfélék öregcsaládja (Ziphioidea) 1.4.1 Csőröscetek családja (Ziphiidae) 2 Anatómia 2.1 Fogazat 2.2 Légzés 2.3 Visszhang-képzés 3 Ajánlott irodalom 4 Szépirodalom 5 Film 6 Külső hivatkozás

[szerkesztés] Rendszerezés

A delfinfélék és folyami delfinek öregcsaládján belüli egyes fajokat részletesebben lásd a Delfin szócikkben!

[szerkesztés] Delfinfélék öregcsaládja (Delphinoidea)

• Delfinek családja (Delphinidae)
• Narválfélék családja (Monodontidae)
• Disznódelfinek családja (Phocoenidae)

[szerkesztés] Folyami delfinek öregcsaládja (Platanistoidea)

• Iniidae család
• Lipotidae család
• Platanistidae család
• Pontoporiidae család

[szerkesztés] Ámbráscetfélék öregcsaládja (Physeteroidea)

A testméretek a kifejlett állatra vonatkoznak.

[szerkesztés] Ámbráscetek családja (Physeteridae)

• Nagy ámbráscet vagy óriás ámbráscet (Physeter macrocephalus), (Physeter catodon)
  • Előfordulás: Minden óceánban, általában a partoktól távol. Lásd: [1]
  • Méretek: 11-18 m, 20-50 t.

[szerkesztés] Törpe ámbráscetek családja (Kogiidae)

• Kis ámbráscet (Kogia breviceps)
  • Előfordulás: Minden óceánban, a partok közelében, kivéve a sarkköröknél.
  • Méretek: 2,7 - 3,4 m, 315-400 kg.

• Törpe ámbráscet (Kogia simus)
  • Előfordulás: Minden óceánban, a partok közelében, kivéve a sarkköröknél.
  • Méretek: 2,1 - 2,7 m, 135-275 kg.

[szerkesztés] Csőröscetfélék öregcsaládja (Ziphioidea)

A testméretek a kifejlett állatra vonatkoznak.

[szerkesztés] Csőröscetek családja (Ziphiidae)

• Négyfogú csőröscet (Berardius arnuxii)
  • Előfordulás: Déli félteke, 30 foktól a sarkkörig.
  • Méretek: 7,8 - 9,8 m, 7-10 t.

• Óriás csőröscet (Berardius bairdii)
  • Előfordulás: Csendes-óceán, Ázsia és Észak-Amerika között, Bering-tenger déli része.
  • Méretek: 10,5 - 12,8 m, 11-15 t.

• Északi csőröscet (Mesoplodon bidens)
  • Előfordulás: Európa, Észak-Amerika között, Grönlandtól délre.
  • Méretek: 4-5 m, 1 - 1,3 t.

• Ausztráliai csőröscet (Mesoplodon bowdoini)
  • Előfordulás: Ausztrália déli partjai és Új-Zéland körül.
  • Méretek: 4 - 4,7 m, 1 - 1,5 t.

• Ívesszájú csőröscet (Mesoplodon carlhubbsi)
  • Előfordulás: Észak-Amerika nyugati partjai és Japán vizei, a 30° és 50°között.
  • Méretek: 5 - 5,3 m, 1 - 1,5 t.

• Állas csőröscet (Mesoplodon densirostris)
  • Előfordulás: Észak- és Közép-Amerika keleti partjai és Hawaii körül.
  • Méretek: 4,5 - 6 m, kb. 1 t.

• Antillai vagy középfogú csőröscet (Mesoplodon europaeus)
  • Előfordulás: Észak- és Közép-Amerika keleti partjai körül.
  • Méretek: 4,5 - 5,2 m, 1-2 t.

• Ginkgofogú csőröscet (Mesoplodon ginkgodensis)
  • Előfordulás: Japán partjai, és környékén.
  • Méretek: 4,7 - 5,2 m, 1,5 - 2 t.

• Hosszúorrú csőröscet (Mesoplodon grayi)
  • Előfordulás: Déli félteke, 30° és a sarkkör között.
  • Méretek: 4,5 - 5,6 m, 1 - 1,5 t.

• Kis csőröscet (Mesoplodon hectori)
  • Előfordulás: Főleg Új-Zéland partjainál.
  • Méretek: 4 - 4,5 m, 1-2 t.

• Agyaras csőröscet (Mesoplodon layardii)
  • Előfordulás: Déli félteke, 30 foktól a sarkkörig.
  • Méretek: 5 - 6,2 m, 1-3 t.

• True-féle csőröscet (Mesoplodon mirus)
  • Előfordulás: Főleg az Atlanti-Óceánban, szórványosan több helyen is.
  • Méretek: 4,9 - 5,3 m, 1 - 1,5 t.

• Longman-féle csőröscet (Mesoplodon pacificus)
  • Előfordulás: Az Indiai- és a Csendes-Óceán több helyén.
  • Méretek: 7 - 7,5 m

• Perui csőröscet (Mesoplodon peruvianus)
  • Előfordulás: Főleg Közép-Amerika nyugati partjai, Peru közelében.
  • Méretek: 3,4 - 3,7 m.

• Steineger-féle csőröscet (Mesoplodon steinegeri)
  • Előfordulás: Észak-Amerika és Ázsia vizeiben a 40°és 60° között.
  • Méretek: 5 - 5,3 m, 1 - 1,5 t.

• Sokfogú csőröscet (Tasmacetus shepardi)
  • Előfordulás: Főleg Új-Zéland partjai, illetve a déli félteke 30° és 50° között
  • Méretek: 6-7 m, 2-3 t.

• Cuvier-féle csőröscet (Ziphius cavirostris)
  • Előfordulás: Minden óceánban, kivéve a sarkköröknél.
  • Méretek: 5,5 - 7 m, 2-3 t.

• Északi kacsacsőrű cet (Hyperoodon ampullatus)
  • Előfordulás: Európa, Észak-Amerika és Grönland között.
  • Méretek: 7-9 m, 5,8 - 7,5 t.

• Déli kacsacsőrű cet (Hyperoodon planifrons)
  • Előfordulás: Déli félteke, a 29° és 70° között.
  • Méretek: 6 - 7,5 m, 6-8 t.

• "Bahamonde"-csőröscet (Mesoplodon bahamondi)
  • Előfordulás: Chile nyugati parti vizein.
  • Méretek: 5 - 5,5 m.

• "Perrin"-csőröscet (Mesoplodon perrini)
  • Előfordulás: Csendes-Óceán északi vizei.
  • Méretek: kb. 4 m.

• Ismeretlen csőröscet (Mesoplodon sp. "A")
  • Előfordulás: Csendes-óceán, Közép-Amerika partjai.
  • Méretek: kb. 5 m.

[szerkesztés] Anatómia

[szerkesztés] Fogazat

Fogazatuk változó, néhány delfinnek több mint száz foga is lehet, míg a narvál az egyetlen cet, melynek egy külső agyara van.

[szerkesztés] Légzés

A fogasceteknek egy légzőnyílása van a fejük középső részén, kivéve az ámbráscetet, melynek a feje bal oldalán van egy hosszabb légzőnyílása. A fogascetek emlősállatként vízben élnek, de rendszeresen fel kell jönniük levegőt venni. Fajonként változó, hogy mennyi ideig tudnak a víz alatt maradni.

[szerkesztés] Visszhang-képzés

A fogascetek másodpercenként kb. 800 irányított hangot bocsátanak ki a fejük elülső részén található képződményen keresztül. A hangsugár az adott objektumról visszaverődik, amit egy, az alsó állkapocsi csontban lévő üregben fognak fel. Ennek a csontnak az alsó része továbbítja a jelzést a közép-, majd a belső fülhöz, ahonnan az agy hallóközpontjába jut az ingerület, és vizuális jelekké fordítódik. Így az állat meg tudja határozni a vízben lévő objektumok távolságát, méretét és alakját, sőt, a sebességét és irányát is. Ez nemcsak a tájékozódásukat segíti elő, hanem ennek alkalmazásával vadásznak is.

[szerkesztés] Ajánlott irodalom

• Patrice van Eersel: Az ötödik álom (1994, 1999)
• Mark Carwardine: Bálnák és delfinek (1995, 2002)
• Adrian P. Kezele: A delfin álma (2004)

[szerkesztés] Szépirodalom

• Robert Merle: Állati elmék (Bp., 1969-2002 több kiadás)
• Arthur C. Clarke: Delfinek szigete (Bp., 1980)
• Arthur C. Clarke: Mélység (Bp., 1994)

[szerkesztés] Film

• Le Grand Bleu (1988) - A Nagy Kékség
• Atlantis (1991)

[szerkesztés] Külső hivatkozás

• Cetek
• Delfin-lapok
• Delfin-terápia
• Cetaceen.de
• The Dolphin Dream Society