ESA

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével foglalkozik. Központja Franciaországban, Párizsban van. Nagyjából 1900 alkalmazottja van, költségvetése 2003-ban 2,7 milliárd euró volt.

Az ESA rakétáit (Ariane, Vega) a Francia Guyana-ról Kourouból indítják, melyet azért választottak, mert közel található az egyenlítőhöz. Ez azért fontos, mert a Föld forgása miatt az egyenlítőnek a legnagyobb a sebesége, tehát ha jó (keleti) irányba indítjuk a rakétát, akkor kevesebb üzemanyag szükséges a felbocsájtáshoz.

A ESA 1985-ben hirdette meg első kutatási programját, a Horizon 2000-et, melynek keretében több űrszondát és csillagászati műholdat is indítottak. A következő a 2002-ben meghirdetett Aurora-program, melynek célja már az, hogy a 2030-as évek elejére európai űrhajósok szálljanak le a Marsra.

A Rosetta űrszonda indítása Ariane 5 rakétával

[szerkesztés] Űrprogramok

Horizon 2000
- SMART (Small Missions for Advanced Research in Technology)
- Horizon 2000 Plus
Cosmic Vision 2020
Aurora - hosszú távú program, melynek végső célja, hogy embert juttasson a Marsra

[szerkesztés] Központok

ESTEC (European Space Research and Technology Centre)	Technológiai központ	Noordwijk, Hollandia
ESRIN (European Space Research Institute)	Információs központ	Frascati, Olaszország
ESOC (European Space Operations Centre)	Irányítóközpont	Darmstadt, Németország
EAC (European Astronauts Centre)	Űrhajóskiképző központ	Köln, Németország

[szerkesztés] Tagállamai

[szerkesztés] Hordozórakéták

Az ESA hatalmas fejlődésen ment keresztül a teljes hordozórakéta flotta kifejlesztése terén. Az űripar minden területén jelen van. Az ESA flottája hamarosan három féle rakétából áll:

Ariane-5 - nagy terhek indítására (6 tonna GTO pályára) 1997 óta [1]
Szojuz - orosz közepes hordozórakéta (3 tonna GTO pályára), 2007-től áll az ESA szolgálatába [2]
Vega - kis hordozórakéta (1.5 tonna 700 km-es pályára), első indítására 2006-ban kerül sor [3]

A korábbi Ariane-1,-2,-3,-4 rakétákat kivonták a forgalomból.

Egy európai-orosz együttmüködés eredményeként az ESA az orosz Szojuz rakétákat is használni fogja. [4] A Szojuzok egy részét az oroszok az ESA-nak építik meg. Ezeket Francia Guyanába szállítják hajóval és itt összerakják. Európa megtakaríthatott így egy rakás pénzt, mert nem kellett közepes hordozórakéta kifejlesztésére költsön. A Szojuz Kourouból sokkal több terhet szállíthat magával, mint Bajkonurból, mert közelebb van az egyenlítőhöz.

[szerkesztés] Projektek

[szerkesztés] Befejezett projektek

Indítás éve	Program	Leírás
1973	Helios	Napszondák.
1977	Meteosat	Meteorológiai műhold.
1983	IRAS	IR csillagászati műhold.
1983	Spacelab	A Space Shuttle űrrepülőgépek rakterében indítható laboratórium.
1985	Giotto	Elsőként készített fényképeket a Halley-üstökös magjáról.
1990	HIPPARCOS	Asztrometriai műhold.
1991	ERS-1	Távérzékelési műhold.
1997	Huygens	2005-ben szállt le a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titánon és kémiai méréseket végzett. (ESA együttműködés a NASA-val)

[szerkesztés] Futó projektek

Indítás éve	Program	Leírás
1990	Hubble-űrtávcső	A NASA-val közösen épített űrtávcső.
1990	Ulysses	A Föld keringési síkjából kilépve vizsgálja a Nap pólusait.
1995	SOHO	Nap- és helioszféraobszervatórium. Megfigyeléseket végez a Nap belsejével és légkörével kapcsolatban, és felügyeli a rendszeres napkitöréseket (ESA és NASA, Európában építették).
1995	ERS-2	Kísérleti távérzékelési műhold.
1999	XMM-Newton	Röntgencsillagászati űrobszervatórium három távcsővel.
2000	Cluster	Geofizikai műholdak.
2001	Artemis	Kísérleti távközlési műhold.
2001	Proba	-
2002	Envisat	Távérzékelő műhold.
2002	MSG	Földfigyelő holdak.
2003	Mars Express	Az első európai marsszonda.
2003	SMART-1	Az első európa holdszonda. Ionhajtóművet tesztelt.
2003	Double Star	Kínával közösen indított műholdak. A napszél és a Föld mágneses terének kölcsöhatását vizsgálják.
2004	Rosetta	Szonda és leszállóegység. A Föld, a Mars és a Jupiter lendületet ad neki, hogy a Csurjumov-Geraszimenko-üstököshöz közel tudjon kerülni várhatóan 2014-ben.
2004	EGNOS	Európa első vállalkozása a műholdas navigáció terén. Kiegészíti az amerikai ( GPS ) és az orosz (GLONASS) katonai műholdas rendszereket, hogy használhassák őket légi és hajóforgalom irányítási feladataihoz is.

[szerkesztés] Előkészítés alatti projektek

Indítás éve	Program	Leírás
2005	Venus Express	Az első európai űrszonda a Vénuszhoz.
2005	COROT	Exobolygók után kutató csillagászati műhold.
2006	SMART-2	Kísérleti műholdas küldetés.
2007	Herschel-űrtávcső	Infravörös csillagászati műhold.
2009	Columbus (COF)	A Nemzetközi Űrállomás európai kutatómodulja.
2009	ExoMars	Az első európai marsautó.
2010	Solar Orbiter	Napkutató szonda.
2009	Bepi Colombo	Az első európai űrszonda a Merkúrhoz.
2020	GAIA	Asztrometriai küldetés.