Enigma variációk

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Enigma Variációk Op.36. zenekari mű, amelyet 1899-ben komponált Edward Elgar. 1898 októberében Elgar ezt írta Jaeger barátjának:

"Egy eredei témára vázoltam fel variációkat. Elszórakoztam velük, mert egyes barátaimról neveztem el őket ..."

A titokzatos téma az "enigma", amely önmagában voltaképp sosem szólal meg a műben, de mintegy rejtett kíséretként az összes variáción végigvonul. A partitúrában minden változat elején kezdőbetűk, illetve álnevek állnak, amelyek a zeneszerző egy-egy barátját, ismerősét jelölik.

Az Enigma Variációkat 1899-ben, Londonban mutatták be, Richter János vezényletével. A mű meghozta Elgarnak az országos sikert.

[szerkesztés] A variációk

C.A.E. (Caroline Alice Elgar)
A zeneszerző feleségéről, Alice-ről szól. A főtémát követi, de egy oktávval magasabban szól, kidolgozottabb kísérettel.
H.D.S.P (Hew David Stewart Powell)
Elgar zongorista barátjáról szól, aki a zeneszerző házánál játszott kamara zenét. Ujjgyakorlatként mindig a kromatikus skálákkal "melegített be". A tétel ezeket fejezi ki, kissé szatirikus formában.
R.B.T. (Richard Baxter Townshend))
Egy különc, idős emberről szól, aki triciklivel közlekedett, és Elgarral golfozott. Vidám és humoros tétel
W.M.B. (William Baker Meath))
Elgar gazdag barátja, nagy földbirtokkal, aki hatalmas partikat rendezett. Ez a gyors és hangos tétél őt írja le, egy kissé felkavart hangulatban.
R.P.A. (Richard P. Arnold))
Arnold amatőr zongorsta, akivel Elgarnak fontos beszélgetései voltak, ezek közben az illető rendszeresen szellemes és szórakoztató megjegyzéseket tett.
Ysobel (Isabel Fitton)
Isabel Fittonról szól, arról a hölgyről, aki bemutatta Elgart leendő feleségének.
Troyte (Arthur Toyte)
Arthur Troyte Griffithről szól, aki építész és festő. Elgarral együtt sportolt, és közösen fedezték fel az angol táj szépségeit.
W.N. (Winifred Norbury)
Winifredről és kedves otthonáról szól, aki sokat segített Worchestershire-ben zenei programokat szervezni Elgarnak.
Nimrod (August Johannes Jeager)
Egyike Elgar leghíresebb darabjainak. August Johannes Jaegerről szól, a zeneszerző legközelebbi barátjáról. Szünet nélkül követi az előző tételt.
Dorabella (Dora Penny)
Dora Pennyről, a szép fiatal nőről, aki rajongva csodálta a művész zenéjét, Elgarékkal lakott, és velük is nyaralt.
G.R.S. (Dr. George Sinclair)
A fenti néven nevezett bulldogról szól, akit Elgar rendszeresen sétáltatott, és aki a folyóparton gyakran teljesen váratlanul a vízbe ugrott. Dr. George Sinclairnek hívták a Hereford katedrális orgonistáját is.
B.G.N. (Basil Nevilson)
Nevilson amatőr csillagászról szól ez a rész, aki kamarazenét játszott a szerzővel.
|***
Elgar sohasem indokolta meg, hogy miért adta ezt a "címet" a 13. variációnak. Egy bizonyos hölgyről szól, akit egy tengeri utazáson ismert meg.
E.D.U
A finálé magáról Elgarról szól, akinek felesége adta az Edu becenevet. Ez a leghosszabb az összes variáció között. Visszatér az eredeti téma, majd Alice motívuma is megjelenik.