Darnózseli
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Győr-Moson-Sopron |
| Kistérség | Mosonmagyaróvári |
| Rang | község
|
| Terület | 19,61 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 9232 |
| Körzethívószám | 96 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Darnózseli község Győr-Moson-Sopron megye Mosonmagyaróvári kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szűkebb tájegységünk a Szigetköz, ennek közepén az ún. Felső-Szigetközben található községünk. Az Öreg-Dunától kb. 4 km-re, a Mosoni-Dunától kb. 3 km-re, Mosonmagyaróvártól 16 km-re és a megyeszékhelytől Győrtől, 28 kilométerre található. A környező települések: északon Püski, Kisbodak és Dunaremete, keleten Lipót, délkeleten Hédervár, délnyugaton Novákpuszta (Kimle településrésze) és Kimle, északnyugaton pedig Arak ( településrésze). Sűrűn települt ezen a részen Szigetköz, hiszen a távolság a szomszédos községek között csupán 3-4 km. Fő útvonala az 1401. számú műút.
[szerkesztés] Története
Az országutat a tatárjárás és a mohácsi vész közötti időszakban létesítették, csupán a hatvanas évek elején aszfaltozták le. A község lakóinak többsége (őslakosok) magyar nemzetiségűek. Azonban ma már néhány horvát, szlovén és német nemzetiségű lakos is él itt. A vallási szempontból is homogén a lakosság, hiszen zömmel római katolikus vallásúak. Az utóbbi 25-30 évben házasság, illetve munkahely révén települtek be református, illetve evangélikus vallásúak is. Zsidó vallásúak az 1800-as évek közepétől éltek Darnózselin, egészen 1944-45-ig, ekkor ugyanis a németek elhurcolták őket. Darnózseli egy kisebb központja volt a környék zsidó lakosságának, hiszen imaházuk és temetőjük is volt a községben. Az imaház a Fő utcán volt, amit a 1945 után elbontottak. A temetőt 1883-ban nyitották meg. Az utolsó temetés 1943-ban volt itt. A község fiataljai (az “Új Tükör” Ifjúsági Klub, a KISZ Alapszervezet és a Szigetköz Táncegyüttes tagjai) 1984-85-ben rendbe tették, s azóta is gondozzák. Egy emlékfal került még felállításra a darnózseli és a szigetközi deportálások áldozatainak emlékére, amelyet a munka befejeztével 1985. május hónapban lepleztek le.
Darnó és Zseli első írásos említése 1443-ból származik, a hédervári grófi család egyik oklevelében találkozhatunk velük. Akkori elnevezésük: Darnow és Selew, Seli. E nevek szláv eredetűek, s minden bizonnyal a lakosság foglalkozására utalnak (Darnow: gyep, gyepes, gyepű-telep; Selew: káposztás). Lakói pásztorkodással és káposztatermeléssel foglalkoztak. Géza fejedelem Héder és Wolfger testvéreknek adta szállásbirtokul a Szigetközt, nekik köszönhető a szigetközi települések kialakulása. Darnó és Zseli a 12. században kezdett benépesülni, a 16-17. században az erre portyázó török seregek többször megsarcolták és feldúlták a két falut. A falu 1788-ig a hédervári egyházközség fíliája volt. 1788 szeptemberében kapta meg az első önálló plébánosát. 1857-ben gróf Viczay Héder visszaperelte jobbágyaitól a földet, erdőket és kedvezményeket.
A községünk 1884-ig Pozsony vármegyéhez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. A Rákóczi-szabadságharc idején labancok és kurucok egyformán garázdálkodtak itt. 1809-ben I. Napóleon katonái rekviráltak és felgyújtották mindkét falut. Ennek az időszaknak az emléke a francia katonai emlékmű, melyet 1818-ban emeltek rokonai egy itt meghalt lengyel származású francia tiszt emlékére. 1787-ben épült a temetőben a templom, és vele együtt létesült az önálló plébánia. Ugyanis ez idáig fíliája volt a község a hédervári plébániának. 1805-ben emelték az első katolikus oskolaházat a faluban. Az 1860-as években építette a Szent-János kápolnát a Karácsony család. A neoklasszicista stílusú temploma 1930-ban épült. Sokszor pusztítottak árvizek, járványok és tűzvészek errefelé.
1934. január 1-jén Mosondarnó és Zseli egyesüléséből jött létre Darnózseli község. A falu nevezetes szülötte dr. Karácsony Mihály, aki a magyar műszaki oktatás úttörője volt, valamint Érsek Imre, tanító.
A környéken Darnózseli rendelkezik a legnagyobb szántóterülettel. 1992-ben az összterület 78,3%-a szántóföld volt. Határa, illetve tájszerkezete a 18. század óta lényegesen nem változott. A lakosság foglalkoztatásának mindenkor markáns meghatározója volt a mezőgazdaság. 1959-ben alakult Darnón a Béke Tsz., Zseliben az Aranykalász Tsz. 1963-ban egyesültek, és egészen 1976-ig Béke Tsz. néven működtek. 1976-ban a környék szövetkezetei egyesültek és “Szigetközi Magyar-Csehszlovák Barátság Tsz.” néven működtek 1990-ig. Ma újra Béke TKSz. néven működik a Szövetkezet. A község infrastruktúrája jó.
Községünkből egyformán megközelíthetők a Mosoni-Duna és az Öreg-Duna horgász- és kirándulóhelyei. Idegenforgalmi szempontból az átmenő jelleg dominál, ám a turisták megállítását, szórakozását és pihenését az egyre gyarapodó vendéglátó- és szálláshelyek szolgálják. A falusi turizmus keretében több család is berendezkedett a vendégfogadásra. Az iskolában egy Szigetközzel kapcsolatos állandó helytörténeti kiállítás nézhető meg. A temető mellett 100 éves millenniumi -“hálafák”- hársfák találhatók, amelyeket 1896-ban ültettek az országos Millennium ünnepségek kapcsán. Ugyanitt van a II. világháborúban elesett, eltűnt darnózseli katonák emlékhelye is, a kopjafa. A zsidótemetőben pedig az emlékfalon elhelyezett tábla emlékezik meg a holokaust darnózseli és szigetközi áldozatairól. A Darnózseli – Lipót úton (1404-es közút) nagyon szép helyi védettségű vadgesztenyefasor húzódik, melyet az 1930-as években telepítettek.
Darnózseli térsége a Szigetköz biológiailag értékes területe. A hajdani Duna-ág mára Hidegkúti érré szerényült. Egyik medre (nagy kanyarulat) és a Parázsszeg-dűlő határolja a Zseli erdőt (itt folytak honfoglalás-kori ásatások), mely a szigetközi út mellett bújik meg. A szép ártéri ligeterdő (Zseli-Remes) azért érdekes, mert viszonylag kis területen (6,8 hektár) mind a puhafa (tűz, mézgáséger, korai nyár) mind a keményfa (tölgy, kőris, szil) jellemző fajai megtalálhatók. Védett, mert ez az erdőfolt tipikus ártéri keményfa-ligeterdő. Egész Szigetközben, sőt az egész Kisalföldön kizárólag itt található a természetes előfordulású tatár juhar. Az erdőt, mivel ilyen vegetációtörténeti faj-maradványok vannak benne, valószínűleg több ezer év óta nem mosta el az árvíz.
A település hagyományait ápolja az Őszirózsa Nyugdíjasklub Énekkara, valamint a Szigetköz Táncegyüttes. Élő népművészünk Sipos Anna csuhéfonó népművész, aki 1986-ban megkapta a “Népművészet Mestere” címet is.
[szerkesztés] Nevezetességei
Darnózseli fő nevezetessége a katolikus templom, a temető kápolna, a "kőkíp" (a francia oszlop), a Mikota-tó és környéke.
[szerkesztés] A Katolikus Templom
A 19. században a falu számára a gyarapodással párhuzamosan egyre sürgetőbbé vált, hogy a település szélén álló kicsi, sokszor megrongált templom helyett új épüljön. Ennek első lépése volt, hogy ezen a helyen (templomnál) 1869-ben kis kápolnát építettek. A kor ekletikus stílusjegyeit viselő kápolna azonban nem jelentett megoldást. 1914 májusában már elkészültek az új templom tervei, de a háború miatt nem kezdődött meg az építkezés. A falu plébánosa, (Fórika) Köllő János a háború után tovább szorgalmazta a templom építését. Magas egyházi és állami pártfogókat és adományozókat szerzett, megnyerte a falu lakosságát, és 1929 nyarán Pavlovics Károly tervei alapján, megindult az építkezés. A kis kápolnát lebontották, és az év végére tető került a templomra. A század első stílusaiban épült. Az egyhajós, egytornyú templom hosszanti homlokzati díszítése karcsúsítja és megnyújtja a templomot. Az oldalhomlokzat is a neogótikát idézi. A világos nagyterű templombelső harmonizál a külsővel. Az orgonát Rieger Ottó pesti cége készíttette, a szentek képeit ábrázoló üvegablakok szintén pesti műhelyben készültek. Az oltár és a stációképek Heckenast János munkái. A padokat Igali János, helybéli asztalos készítette. 1930. július 6-án Dr. Serédi Jusztinián bíboros érsek, hercegprímás szentelte fel a templomot.
[szerkesztés] A Temető Kápolna
Dombhorgason, a Duna-ágak által körülölelt falu legmagasabb része a Temető. Itt építette 1440 körül Héderváry Lőrinc az első templomot. Az építtető személye ugyanezt valószínűsítheti, de írásos bizonyíték nincs rá. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a ma látható apszismaradvány templomhajóját Viczai Jánosné Hédervári Katalin építtette. Halálakor (1681) már álltak a falak, de a befejezés, fia Viczai János nevéhez fűződik. 1703-ban szentelték fel a 18 méter hosszú, 8 méter széles, egytornyú egyhajós barokk templomot. A 18. században harangot kapott, és "a főoltáron Szent József képe ékeskedett, egyik oldalon az angyal keltegette, a másik oldalon Szűz Mária volt a kisdeddel". A Duna áradásai ismételten megrongálták, a XIX. században egy tűzvész pedig a teljes tetőszerkezetet és boltozatot elpusztította, ezért felmerült, hogy a két faluhoz képest kicsi és sokat szenvedett templom helyett újat építsenek. Erre csak 1929-ben került sor. Ekkor lebontották az itt álló templom tornyát és hajóját, és csak az apszis maradt meg. 1965-ben, a restaurálás során az apszist felújították, és szemléletes módon jelölték a XVII. századi barokk templom alapfalait.
[szerkesztés] A Francia oszlop ("Kőkíp")
1809-ben Napóleon újabb támadást indított a Habsburg-ház ellen és kiáltványban kérte a magyar nemességet, hogy álljon mellé. A magyar rendek sérelmeik dacára kitartottak a Habsburgok mellett és Győrött csatát vívtak Napóleon ellen. Darnózseli a hadak vonulásának útjába esett. A falu plébánosa és a francia kapitány között szinte baráti kapcsolat alakulhatott ki. Nem tudjuk, hogy a kapitány azonos-e Georg Rilovit lengyel tiszttel, aki egy kisebb csetepatéban halálos lövést kapott. Felesége az ő emlékére állította ezt az emlékoszlopot.
Based on work by