Citoplazma
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A citoplazma ásványi sókból, vízből, cukrokból, feherjékből felépülő összetett anyag, mely kitölti a sejteket. Kolloid rendszer, vagyis nagy súrlódású, felületi feszültségű és rugalmasságú. A protoplazmában (a citoplazma és a sejtmagot kitöltő anyag) átlátszó folyadék van, amely a sejt belsejét tölti ki. Benne találhatók meg a sejtszervecskék: Golgi-készülék, endoplazmatikus retikulum stb.
Két részből áll: citoszolból és citogélből. A citoszol folyékony, vízben gazdag fázis, a citogélben vázfehérje-szövedék található. A citogél folyamatosan leépül (lebomlik) és újraépül, ami által változik a sejt alakja, elősegíti a sejtalkotók mozgását. Ez által lehetővé válik egy bizonyos fokú alkalmazkodás, ami által a sejt védetté válik a víztartalmának ingadozásaitól. De így válik lehetővé egyes, a citoszolban oldott, enzimek koordinálása is.
[szerkesztés] Különbségek az élőlények citoplazmái között
Minden sejt tartalmaz citoplazmát, mégis különbségek vannak az egyes domének citoplazmájának tulajdonságai között. Az állatok országába tartozó élőlények sejtjeinek csaknem felét a citoplazma teszi ki, míg a növényeknél ez kevesebb a vakuólumok jelenléte miatt.
[szerkesztés] A citoplazma összetétele
- Víz 80,5-95,5 %
- Fehérje 10-15 %
- Lipid 2-4 %
- Polyszaccharid 0,1-1,5 %
- DNA 0,4 %
- RNA 0,82 %
- Kis szerves Molekulák 0,4 %
- Szervetlen Molekulák és Ionok 1,5 %