Budapesti Közlekedési Zrt.
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BKV Zrt.) Vagy egyszerűen BKV. Budapest tömegközlekedését üzemeltető államilag finanszírozott, állami tulajdonban lévő szervezet, mely a Fővárosi önkormányzat írányítása alatt áll.
Tartalomjegyzék
|
[szerkesztés] Integrált járműrendszer
A társaság 5 nagy ágazatot (autóbusz, villamos, metró, HÉV, trolibusz) működtet integrált rendszerben. Ezen túlmenően az elsősorban idegenforgalmi jelentőségű fogaskerekű vasutat, a libegőt, a siklót is üzemelteti, továbbá egy hajójáratot is a nyári időszakban (Boráros tér - Rómaifürdő). A Budapest tömegközlekedése - több szempontból - is világviszonylatban egyedülálló. Pl: Járatsűrűség.
[szerkesztés] Szolgáltatás igénybevételének feltételei
A közlekedési járművek érvényesített vonaljegy vagy érvényes bérlet birtokában használhatóak. Az utazási feltételek meglétét jegyellenőrök ellenőrzik.
[szerkesztés] BKV árak
A BKV díjainak meghatározása a Fővárosi önkormányzat hatáskörébe tarozik.
- Havibérlet 6.900 Ft/hó
- Tanuló illetve nyugdíjas bérlet 2.600 Ft//hó
- Vonaljegy 185 Ft/db
- Vonaljegy a járművezetőnél vásárolva 210 Ft/db
- 10 darabos gyűjtőjegy 1.665 Ft/db
- 20 darabos gyűjtőjegy 3.145 Ft/db
- Éves bérlet 77.800 Ft/db
Érvényes jegy vagy bérlet hiányában való utazást, a BKV az utazás feltételeinek megszegésének minősíti. Ez esetben az ellenőr az utatst pótdíjfizetésre szólíthatja fel.
[szerkesztés] BKV Pótdíjak
- Helyszínen fizetve 2.500 Ft
- 30 napon belül, csekken fizetve 7.000 Ft
- 30 napon túl fizetve 14.000 Ft
- Érvényes bérlet utólagos bemutatása esetén 700 Ft
[szerkesztés] Statisztikák, adatok
Szállított utasok
A BKV Rt. 2004-ben 1,35 milliárd utast szállított járművein.
A hálózat hossza
A teljes hálózat hossza – 2005. április 30-ai állapot szerint – 2283,35 km, amely az összes viszonylat hosszát magában foglalja.
Járművek száma
A társaság 212 autóbusz-, 35 villamos-, 14 trolibusz-, 3 metró- (földalatti) és 5 HÉV-vonalat üzemeltet.
Alkalmazottak száma
A társaság dolgozóinak száma 2004-ben 13 574 fő volt. Ebből szellemi: 2519 fő , tömegközlekedési járművezető 4649 fő, egyéb fizikai: 5511 fő, egyéb foglalkoztatott: 895 fő
Személyszállítással kapcsolatos bevételek
2004 ben a a személyszállítással kapcsolatos bevétel 35.279 millió Ft. volt
[szerkesztés] Átlagos veszteség
A BKV eddig felhalmozódott, (éves szinten halmozódó) hiánya 38- milliárd forintos.[forrás?]
[szerkesztés] A BKV-t ért főbb kritikák
A közvéleményben főbb kritikaként fogalmazódik meg, hogy a több milliárdos hiányt enyhén mérséklő felsővezetők a vállalattól való távozásukkor rendszerint több milliós végkielégítéseket, prémiumokat kapnak.
[szerkesztés] A veszteség konpenzálásának stratégiája
A BKV hivatalos becslései szerint a bliccelők aránya az utazóközönség 30-40%-át teszik ki[forrás?], azonban sokan úgy tartják, hogy ennél sokkal többen bliccelnek[forrás?] azaz, hogy az utazóközönség egy kisebb, „becsületesebb” köre fizet csak az utazásáért, így a BKV milliárdos hiányokat a jegy-, illetve bérletárak emelésével az utazóközönség eme kisebb csoportjára szeretné ráterhelni.[forrás?] Mivel az utazás ára ezen okokból kifolyólag egyre növekszik, egyre csökken azon utasok száma, akik hajlandóak fizetni utazásukért.[forrás?] Ezért a BKV az igen költséges csipkártyás rendszer bevezetésén gondolkodik[forrás?], amely lehetetlenné tenné[forrás?] a bliccelést a BKV járatain.
[szerkesztés] Az ellenőrzési rendszer hatékonyságának hiányosságai
Az utazóközönség ellenőrzésének rendszere hatékony ugyan (a büntetések befizetéséből a BKV bevételhez jut), de célját nem éri el.[forrás?]
[szerkesztés] A BKV-ellenőrök jogköre
Az ellenőrök jogköre igen korlátozott, ugyanis az adatvédelmi törvények szerint az ellenőr nem kötelezheti az utast személyes adatainak felfedésére.
[szerkesztés] A szolgáltatás minőségének gyengeségei
[szerkesztés] Felügyelet nélküli járatok
A különféle BKV-járatokon bárki utazhat. Ezért főleg a téli hónapokban a BKV-járatok rendszeres látogatói a hajléktalanok. A járatokon való rendszeres jelenlétük közegészségügyi veszélyeket jelenthet.
[szerkesztés] Kevés számú és kis kapacítású jegy- illetve bérletpénztárak
A bérletvásárlás idejében (hónap elején) gyakaran sorok állnak a bérletpénztárakban. Ennek oka az, hogy a városszerte kevés[forrás?] jegy illetve bérletpénztárak kis kapacításúak[forrás?], valamint elégtelen számú alkalmazottal[forrás?] működnek.
[szerkesztés] Nemdohányzók védelmének megsértése
Leginkább télen de gyakran évszakoktól függetlenül előfordul, hogy némely buszjáraton, (pl: 41-es busz[forrás?]) a buszvezetők a nemdohányzók védelmének jogszabályait rendszeresen megszegve, nyitott ajtó mellett dohányoznak,[forrás?] füstöt jutattva az utastérbe. Vagy a végállomáson álló üres buszban dohányoznak, melybe az utasok később beszállnak. [forrás?]
Based on work by