Budapest története évszámokban
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Év | Esemény |
|---|---|
| Kr. e. évszázadok, évezredek | Neolitikus, réz-, bronz- és vaskori kultúrák, kelta és eraviszkusz települések a mai Budapest különböző területein. |
| 1. század | A rómaiak megalapítják Aquincum, Contra-Aquincum és Campona településeket. Aquincum a Duna régiójának legnagyobb városa és Pannonia tartomány egyik fővárosa lesz. |
| 5. század | A hunok kora, Attila király a későbbi krónikák tanúsága szerint itt épít várost magának. |
| 896 | A honfoglalás után Árpád fejedelem „Attila városában” rendezi be szállását, amelyet általában Aquincummal azonosítanak. |
| 1046 | Gellért püspököt a mai Gellért-hegyen pogányok megölik. |
| 1241 | A tatárjárás során elpusztul a két város. IV. Béla király 1248-ban a Várhegyen felépíti az első királyi várat. Az új város átveszi a Buda nevet a korábbi várostól (a mai Óbudától). Pestet is városfallal veszik körül. |
| 1270 | A Nyulak szigetén (ma: Margitsziget) épült kolostorban meghal Szent Margit. |
| 1458 | Az ország népe a Duna jegén királlyá választja Hunyadi Mátyást. Uralkodása alatt Buda az európai reneszánsz központjává válik. |
| 1541 | A török uralom kezdete, a budai török basák a mohamedán templomok mellett több fürdőt is építenek a budai hőforrások hasznosítására. |
| 1686 | Buda és Pest visszafoglalása a törököktől a Habsburgok vezetésével. A csata során a két város teljesen elpusztul. |
| 1690-es évek | Újratelepülés, kezdetben alig néhány száz német lakos. |
| 1773 | Az első pesti polgármester megválasztása. |
| 1777 | Mária Terézia a várba költözteti a nagyszombati egyetemet |
| 1783 | II. József Budára helyezi az ország kormányaként működő Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát. |
| 1795. május 20. | Martinovics Ignác és más jakobinus vezetők kivégzése a Vérmezőn |
| 1810 | a tabáni tűzvész |
| 1725 | A reformkor kezdete, Pest az ország kulturális és gazdasági központja lesz, megépül az első Nemzeti Színház, a Nemzeti Múzeum és a Széchenyi lánchíd. |
| 1848. március 15. | Nemzeti forradalom, amely után a korábbi Pozsony helyett Pest lesz az ország fővárosa, első pesti országgyűlés és a Batthyány-kormány működése. |
| 1849 | Az osztrákok megszállják a várost, de a szabadságharc egyik fő sikereként a magyar honvédsereg visszafoglalja. |
| 1849. október 6. | Batthyány Lajos, első magyar miniszterelnök kivégzése a mai Szabadság téren. |
| 1867 | Kiegyezés, amely után hatalmas iramú világvárosi fejlődés veszi kezdetét, kialakul Budapest mai arculata. |
| 1896 | Millenniumi ünnepségek, a földalatti vasút első útja, a Ferenc József híd (mai nevén: Szabadság híd) megnyitása. |
| 1909–1910 | elektromos közvilágítás |
| 1918–1919 | az Őszirózsás forradalom fővárosi eseményei és a Tanácsköztársaság időszaka |
| 1924 | Megalakul a Magyar Nemzeti Bank. |
| 1925 | Megkezdi adását a Magyar Rádió. |
| 1933 | Megkezdődik a Tabán bontása. |
| 1944. március 19. | Budapestet megszállják a németek. |
| 1945. január 15.–18. | A németek, Budára visszavonulóban, az összes Duna-hidat felrobbantják. |
| 1945. február 11. | Az orosz csapatok megsemmisítik a németeket, a 2. világháború több mint százezer budapesti életét követeli, súlyos pusztulás az épületekben. |
| 1956. október 23. – november 4. |
Kitör az 56-os forradalom, amely a szovjet csapatok bevonulásával végződik. |
| 1960-as évek | Az évtizedben nagyjából befejeződik a világháborús károk helyreállítása. Újjáépülnek a hidak, felépül az új Erzsébet híd. |
| 1970–1972 | Átadják a metró kelet-nyugati vonalát. |
| 1982 | Üzembe helyezik a metró észak-déli vonalának első szakaszát. |
| 1987 | A Budai Vár és a Duna-part a világörökség része lesz. |
| 1990 | 2 016 100 lakos |
| 2002 | Az Andrássy utat és történelmi környezetét is felveszik a világörökségbe a Millenniumi Földalatti Vasúttal és a Hősök terével. |
Lásd még: Budapest története
Based on work by