Bikini atoll
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Bikini Atoll (ismert még mint Pikinni Atoll) egy 6 km²-es atoll a Marshall-szigeteken, a Csendes-óceánon. 36 szigetből áll, mely összesen mintegy 594,2 km²-nyi területet ölel fel. A Csendes-óceáni kísérleti terület részeként 20 hidrogénbombát és atombombát robbantotak itt fel 1946 és 1958 között.
A felfedező és navigátor Otto von Kotzebue a területet Johann Friedrich von Eschscholtz után Eschscholtz atollnak nevezte el.
A bombarobbantásokat megelőzően lakott terület volt. Lakosait kitelepítették a Rongerik Atollra. A tesztek 1946 júliusában kezdődtek. Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején pár idevalósi megpróbált visszaköltözni a Kili szigetről, de a túlságosan nagy radioaktivitás miatt meggondolták magukat.
[szerkesztés] Bikini sziget
Ez a legészakkeletibb és legnagyobb szigete az atollnak. A 4 kilométer hosszú sziget a legismertebb és a legfontosabb. 12 kilométerre északkeletre van Aomen (az első sziget ebbe az irányba) és Bikinitől délre Bukonfuaaku fekszik. A Bikini-sziget két okból is híres. Először is, mert több szigettel együtt végeztek itt is nukleáris kísérleteket. Másodszor, a bikinit (a fürdőruhát) erről a szigetről, vagy atollról nevezték el.1946 és 1958 között 23 nukleáris töltetet robbantottak fel a szigeten. Az itt élő mintegy 200 ember az áttelepítés előtt leginkább halat, kagylót, banánt és kókuszdiót fogyasztott. 1968-ban az USA lakhatóvá nyílvánította a szigetet, és megkezdték a visszatelepítéseket. 1978-ban, mikor a stroncium-90 veszélyes arányt ért el, a szigetet újra kitelepítették. Perbe fogták Amerikát, és 100 milliós kártérítést kaptak, de a terület újbóli élhetővé tétele ennek a többszörösét emészti fel.
Based on work by