Belgrád

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Belgrád**


Körzet	Belgrádi
Alapítás	i.e. III. század
Terület	359.96 km²
Népesség (2002) Össznépesség Népsűrűség	1,281,801 488.42 /km²
Postakód	11000
Körzethívószám	+381(0)11
Koordináták	Sablon:Coor at dm
Polgármester	Nenad Bogdanovic, DS

Belgrád (magyar nevén nyelvújítás kora óta Nándorfehérvár, előtte a dunai bolgár jelentésű lándor szóból Lándorfehérvár, szerbül, fehérvár jelentéssel: Београд, Beograd ( listen)) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Európa egyik legrégibb városa, először i. e. 3. században a kelták éltek itt mielőtt a római gyarmattá vált, mint Singidunum. Belgrád néven először 878 említik. 1404-ben lett Szerbia fővárosa, 1918 és 2003 között Jugoszlávia majd 2003 és 2006 között Szerbia és Montenegró fővárosa volt.

A város a Száva és a Duna összefolyásánál fekszik Szerbia északi részének közepén, ahol a Kárpát-medence a Balkán félszigettel találkozik. A hivatalos lakossága nagyjából 1,6 millió, valójában ha figyelembe vesszük a menekülteket – vélhetően 2 millió felett van. Lakosságával Isztambul, Athén és Bukarest után a Balkán negyedik legnagyobb városa.

Itt zajlott le 1456. július 4-22 között a nándorfehérvári diadal.

[szerkesztés] Történelme

Belgrádot történelme során körülbelül negyvenszer rombolták le és épitették fel újra. Több kúltúra és nagyhatalom megvetette már a lábát a szerb állam fővárosában, ezek közül a legjobban a török uralom nyomai láthatóak, ezek jellemzőek a balkáni településeken. A települést már az ókorban is lakták illírek, rómaiak. Ezek után a valószinűleg Bizánc hívására érkező szerb törzsek települtek le itt, és nomád pásztorkodással foglalkoztak. Az itt történtek egyik leglényegesebbje: itt volt a Nándorfehérvári diadal amikor a magyar seregek visszaverték a törököket, és ezzel újból megmenekült Európa egy oszmán hadjárattól. Ezek után több ízben tartozott a Magyar Királysághoz, és a Habsburg Birodalomhoz is. Miútán kezdett kialakulni a szerb nemzeti öntudat, a város visszakerült az újonnan függetlenné váló szerb államhoz és fővárosa lett. Ekkor a település pár kilométerre volt a magyar határtól. Az I. világháború után létrejött a délszláv állam, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság amelynek területéhez csatólodott egy bizonyos rész Magyarország területéből, amelyet leggyakrabban Délvidék-nek vagy Vajdaságnak hivnak. A délszláv állam Jugoszlávia nevet vette fel, amely államnak 2003-ig volt a fővárosa. A II. világháború idején több véres csata is volt itt, és partizánharcok is dúltak, amelyek lényegesen változtattak a város kinézetén. A II. világháború után egy, a Szovjetunió iránt nem elkötelezett, nem diktatórikus, Jugoszlávia alakult újjá. Amikor 1991-ben a Jugoszláviát irányitó hatalom megvonta az autonómiát Koszovó és Metóhia valamint Vajdaság autonóm tartományoktól, a többi jugoszláv szövetségi köztársaság vezetői is úgy gondolták, hogy ez velük is megtörténhet. Ezért 1992-ben kiírtak népszavazást arról, hogy a szövetségi köztársaságok legyenek-e függetlenek vagy sem, és a többség a függetlenség melett döntött. Ezután kezdődött meg a délszláv háború amely többszáz ezer áldozatot követelt. Bár a háború után továbbra is létezett egy kisebb délszláv szövetségi köztársaság, aminek szintén Jugoszlávia volt a neve (Szerbia és Montenegró államokból állt). 2003 szövetségi köztársaságból laza államszövetségé alakult, amelynek neve Szerbia és Montenegró volt, ennek az államnak is Belgrád volt a fővárosa, ám ekkor már bizonyos hatalommal bírt Montenegró fővárosa, Podgorica. 2006 áprilisában megszűnt az államszövetség, és Montenegró teljesen függetlenné vált. Szerbia legnagyobb városa, Belgrád maradt a főváros továbbra is.

[szerkesztés] Földrajza

A város a Pannón-síkság és a Balkán-hegység találkozásánál, valamint a Duna és a Száva összefolyásánál terül el.

[szerkesztés] Kerületei

Belgrád kerületei

Barajevo
Čukarica
Grocka
Lazarevac
Mladenovac
Novi Beograd
Obrenovac
Palilula
Rakovica
Savski Venac
Sopot
Stari Grad
Surčin
Voždovac
Vračar
Zemun
Zvezdara

[szerkesztés] Látnivalói

Nándorfehérvár vára: alapjait a 11. században rakták le, 1829-ig volt jelentős erődítmény. Részei: Damad Ali pasa, Szelim pasa és Hasszán pasa síremléke, török csörgőkút, VI. Károly diadalkapuja, török fürdő, Nebojsa torony, vártorony, római castrum maradványai, Szt. Petka templom, Sztambul-kapu
Milos fejedelem kútja
Királyi Palota
Flögel Gyűjtemény
Paja Jovanovic Gyűjtemény
Orosz-templom
Nemzeti Múzeum
Freskómúzeum
Zsidó negyed
Régi Egyetem
Néprajzi Múzeum
Zimony (Óváros)