Balatonszemes

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.80734° k. h. 17.78039°

**Balatonszemes**

Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Kistérség	Balatonföldvári
Rang	község
Terület	36,02 km²
Népesség
Összesen: 1774 fő (2001) Népsűrűség: 49,25 fő/km²
Irányítószám	8636
Körzethívószám	84
Térkép é. sz. 46.80734° k. h. 17.78039°	település Mo. térképén

Balatonszemes község Somogy megyében, a Balatonföldvári kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Balatonszemes a Balaton déli partján, Balatonlelle és Balatonszárszó illetve Balatonőszöd között fekszik. Vasúton a Budapest-Nagykanizsa vonalon, közúton a 7-es főúton illetve az M7-es autópályán közelíthető meg (távolsága Budapesttől 130 km). A Külső-Somogyi dombvidék északi, Balatonra néző lejtőire települt, melyek a község területén majdnem mindenütt meredek letöréssel mennek át a partmenti fél-egy km széles síkságba.

[szerkesztés] Neve

Első említése Samas néven a Tihanyi Alapítólevélből való, majd a Villa Scemes elnevezés tűnik fel II. Endre idejéből. Később – egészen 1912-ig – Faluszemesnek nevezték, valószínűleg megkülönböztetésül a közelben, Balatonföldvártól délre fekvő Pusztaszemes községtől. A mai név első tagja a tó közelségére utal, és a szláv eredetű Blatne>Balatin ("sáros, mocsaras") szóra vezethető vissza. Második tagja a szem finnugor (magyar) szóval függ össze. A szemes minden bizonnyal őrhely szerepére utal, ugyanis az ókortól itt haladt a Balaton déli partját követő kereskedelmi- és hadiút, melyet figyelni kellett.

[szerkesztés] Története

Az őskor óta lakott terület. A mai temetőben található hatalmas halomsír vaskori eredetű, melybe minden bizonnyal egy előkelő személy hamvait temették. Az ókorból maradt régészeti leletek bizonyítják, hogy éltek itt kelták és rómaiak is.

A honfoglalástól kezdve magyarok lakták. Itt távolodott el a Balaton partjától délnyugatnak a Dunától az Adria felé tartó fontos főútvonal, s így mint kitüntetett és jól védhető pont a régi időktől fogva megerősített hely volt. A mai Bagolyvár helyén még a középkorban is földvár állt (Bolondvár néven), mely a török időkben a végvári láncolat részét képezte, s mint ilyen hol a magyarok, hol a törökök kezére került, többször lerombolták, majd újra megerősítették. (A jelenlegi "Bagolyvár" nevű épület 1898-ban mint az első szemesi nyaraló épült az egykori erősség helyén.)

Műemlék templomának legkorábbi részei a 12. századból származnak, román stílusúak. 1325 körül kibővítették, ebből az építési korszakból mára a gótikus szentély maradt fenn. A templom értékes nevezetessége a hazánkban ritkaságnak számító 16. századi reneszánsz pastoforium (szentségtartó fülke), mely a szentélyben található. A török időkben romossá vált templomot végül a települést birtokló Hunyady-család 1740 körül barokk stílusban újjáépíttette; az épület többi része e korból való, de az 1972-ben elkészült helyreállítás rekonstruálta a korábbi maradványokat.

A falutól délnyugatra, Rád-puszta határában 13. századi templom romjai állnak. A községtől délre, a Bagó-dombi kemping közelében feltáratlanul rejtőznek egy 14. századi pálos kolostor romjai.

A 18.-19. században, 1790-től 1861-ig postakocsi lóváltó-állomás is működött a községben, mely ekkoriban a déli part jelentős településének számított. A Hunyadyak által a család kastélya közelében építtetett, ma is álló barokk postaépületben ma Postamúzeum működik.

Történelmi nevezetesség, hogy a magyar szabadságharc ellen támadó Jellasics horvát bán 1848. szeptember 21-én a faluban ütötte fel főhadiszállását. Itt kívánt személyesen találkozni István nádorral, aki a Kisfaludy gőzhajóval akart kikötni Szemes partjánál, ez a szándéka - s így a találkozás - azonban az alacsony vízállás miatt meghíúsult.

A község lakossága eredetileg mezőgazdasággal és halászattal foglalkozott. Balatonszemes fürdőhelyként az 1880-as évektől kezdett számításba jönni. A főleg budapesti nyaralók eleinte a falusiak szobáit bérelték ki az üdülőidényben, majd 1895-től a parthoz közelebb eső részek parcellázásával megkezdődött a felső- és alsó üdülőtelep (az utóbbi neve Hunyady-telep az eredeti birtokos család neve után) kiépülése, ami újabb lendületet kapott, amikor 1913-ban megépült a hajókikötő.

A szocializmus éveiben a Hunyady-telep parkjának helyén jött létre a Balaton-part nagy szovjet gyermek-üdülőtábora, melynek jelenléte némiképp rányomta bélyegét az üdülőhely hangulatára, mint az is, hogy a parti sávban való közlekedést kelet (Balatonőszöd) felől szinte teljes szélességben gátolta a Minisztertanács ott felépített, jól őrzött üdülője.

A vasútállomás közelében lett öngyilkos – az általa olyannyira tisztelt József Attilának a szomszédos Balatonszárszón bekövetkezett halálára tragikusan rímelő módon – 1976. június 4-én a Szemeshez egyébként családilag kötődő Latinovits Zoltán színész, akinek sírja a község temetőjében azóta mintegy zarándokhellyé, síremléke nevezetességgé vált.

A rendszerváltás óta Balatonszemes mint üdülőhely igyekszik visszanyerni a 20. század elő felében kialakult polgári, középosztályhoz kötődő, családias arculatát.

[szerkesztés] Nevezetességei

Római katolikus templom
Hunyady-kastély
Uradalmi magtár a 18. századból.
Postamúzeum
Bagolyvár
Sapkadomb (vaskori halomsír a temetőben)
Eötvös Károly nyaralója
Latinovits Zoltán Múzeum
Melocco Miklós: Latinovits Zoltán szobra
Postás-emlékmű

[szerkesztés] Híres emberek

Szőllősy Ferenc (1897-1977) újságíró, lapszerkesztő, MTI kirendeltségének vezetője
Reich Károly (1922-1988) grafikus, illusztrátor
Latinovits Zoltán (1931-1976) színművész