Andreas Marggraf

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Andreas Sigismund Marggraf (Berlin, 1709. március 3. – Berlin, 1782. augusztus 7.) német kémikus, a flogiszton-elmélet utolsó jelentős képviselője, az Európában honos növények cukortartalmának felfedezője.

[szerkesztés] Élete

Édesapja, Henning Christian Marggraf, királyi udvari gyógyszerész gyógyszerészetre és kémiára tanította. Később a berlini Collegium medico-chirurgicum-ban Caspar Neumann professzornál tanult kémiát. Neumann bevezette Marggrafot a flogiszton-elméletbe, ami aztán egész életében meghatározta kémiai gondolkodását. Tanulmányai elmélyítéseként Marggraf Strassburgban kémiát és fizikát, Halleban orvostudományt és Freibergben fémmegmunkálást tanult. Mielőtt 1735-ben visszatért volna Berlinbe, tanulmányi céllal néhány kohót is bányát is meglátogatott

Berlinben Marggraf 1738-ig az apai Aranymedve gyógyszertárban dolgozott, majd ebben az évben a Tudományos Akadémia fizetett munkatársa lett.1754-től teljesen kémiai kutatásainak szentelte magát, mivel az Akadémia biztosított számára egy laboratóriumot és egy szolgálati lakást. 1747-ben felfedezte a cukorrépa cukortartalmát, ezért 1760-ban, az addigi igazgató Johann Theodor Eller halála után a Királyi Tudományos Akadémia Fizikai-Matematikai Osztályának igazgatójává nevezték ki. Ezt a tisztséget 1782-ben bekövetkezett haláláig megtartotta.

Marggraf távoltartotta magát a kémia korszerű kérdéseitől és főleg laboratóriumi analitikai kisérleteivel foglalkozott. Ez a taktika, párosulva a kisérletek sikerével, sok elismerést szerzett neki.

[szerkesztés] Munkássága

Javított módszer a foszfor kinyerésére "desztilláció" által (1743)
Káliumcianid előállítása és a fémsókra gyakorolt oldó hatásának leírása (1745)
Cink kinyerése (1746)
A honos növények cukortartalmával kapcsolatos kisérletek. A takarmányrépa magas cukortartalmának megállapításával megteremtette az európai cukorgyártás alapjait. (1747)
A mikroszkóp mint kisérleti eszköz bevezetése a kémiába. 1747-től Marggraf ezt használta a cukorkristályok megfigyelésére.
Hangyasav kinyerése (1749)
Hangyasav és ecetsav megkülönböztetése
Nátrium és kálium megkülönböztetése a láng elszínezésével (1758)