Web Analytics
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Óriás jávorantilop - Wikipédia

Óriás jávorantilop

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Óriás jávorantilop
Státusz: mérsékelten veszélyeztetett (rossz kilátású)

Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Szarvasmarhafélék (Bovinae)
Nem: Taurotragus
Faj: T. derbianus
Tudományos név
Taurotragus derbianus
Gray, 1847

Az óriás jávorantilop (Taurotragus derbianus, olykor Tragelaphus derbianus) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a szarvasmarhafélék alcsaládjába tartozó afrikai kérődző, a világ legtermetesebb antilopfaja. Tudományos neve XIII. Edward Smith-Stanley, Derby grófja, a nagy angol természettudós és gyűjtő nevét viseli.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előfordulás

Az óriás jávorantilop Közép-Afrika szavannáinak lakója. A területen két alfaj osztozik: a keleti (T. derbianus gigas) Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság és Szudán területén él, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság északi határán. Nigériában biztosan, Csád és Uganda területén valószínűleg kihalt, bár ez biztosan nem tudható a faj vándorlási hajlama miatt.

A veszélyeztetett nyugati alfaj (T. derbianus darbianus) előfordulása csak Szenegál és Bissau-Guinea területén biztos. Ghána, Guinea, Mali és Togo területéről a faj valószínűleg, Elefántcsontpartról és Gambiából pedig bizonyíthatóan kipusztult.

[szerkesztés] Megjelenés

Az óriás jávorantilop nevével ellentétben nem sokkal nagyobb rokonánál, a jávorantilopnál. Leginkább a színezetben és a szarvhosszban akadnak eltérések: az óriás jávorantilop alapszíne vörösesebb, az oldalán pedig minden esetben 8-12 vékony, függőleges fehér csík fut végig. Fejtől hátközépig rövid, fekete sörény fut az állat gerince mentén. A bikák ennél a fajnál is viselnek homloksörényt és toroklebenyük is nagy, de ebben az esetben nem a test többi részével megegyező a színe, hanem fekete. A fejen is vannak sötét foltok.

A bikák nagyobbak a teheneknél, tömegük 400 - 1000 kilogramm, míg a tehenek mindössze 300-600 kilogrammot nyomnak. A faj átlagos testhossza 210-345 centiméter, marmagassága pedig 150-180 ceniméter között mozog. A többszörösen csavart, egyenes szarvak a hímek esetében akár 120 centiméteres hosszt is elérhetnek, míg a nőstények tülkei kb. fele ekkorák.

[szerkesztés] Életmód

A félénk, meglepően jól futó és ugró óriás jávorantilop a nap hűvösebb óráiban aktív, ekkor legeli fűfélékből, levelekből és gyümölcsökből álló táplálékát. A legforróbb órákat nyugalomban tölti. A faj alapvetően kb. 25 példányból - gyakran többől is - álló csordákban él, amelyek az esős évszak váltakozását követve vándorolnak. A csordák zömmel tehenekből és fiatal borjakból állnak, a hozzájuk tartozó kevés bika között ritka a hierarchiában elfoglalt posztért vívott harc. Számos bika magányosan él, és várja, hogy megtermékenyíthető nőstények keresztezzék útját - territóriumot azonban nem tartanak fenn. A fiatal egyedek az elválasztást követően kb. 2 évig ifjonccsapatokat alkotnak, majd ezt követően a nemek egynemű csordákba különülnek el.

[szerkesztés] Szaporodás

A párzás általában az esős időszakban történik. A tehenek 3 napig sárlanak, majd a megtermékenyítést követően 8-9 hónapos vemhesség után világra hozzák egyetlen borjukat. A fiatal állat csak rövid ideig csatlakozik a csordához: eleinte rejtekhelyén eteti anyja, majd a 4-6 hónap után bekövetkező elválasztás után kb. két évre külön fiatalcsordák jönnek létre. Kb. 2 éves korukra a nőstény állatok elérik az ivarérettséget (a bikák csak 4-5 évesen), ekkor alakulnak ki az egynemű csapatok. Az óriás jávorantilop akár 25 évig is élhet.

[szerkesztés] Védettség

A Nemzetközi Vörös Könyvet kiadó IUCN szerint a nyugati óriás jávorantilop veszélyeztetett, míg a keleti óriás jávorantilop státusza mérsékelten veszélyeztetett. A helyiek omlós húsa és erős bőre, a külföldiek pedig trófeájáért vadásszák. A túlvadászat mellett élőhelyének pusztulása és a marhapestis miatt fenyegeti veszély. Az állomány zöme ma védett parkokban él, elsősorban Szenegálban.

[szerkesztés] Rokonai

Az óriás jávorantilop rendszertani besorolása körül vita folyik, ámbár a legvalószínűbb, hogy a jávorantiloppal (Taurotragus oryx) külön nemet alkot. Egyes tudósok még mindig a Tragelaphus nembe sorolják, ahova a bongó, a nyalák és a kuduk tartoznak.

[szerkesztés] Források

Más nyelveken
THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu