Építészet
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Építészetnek nevezzük azt a tevékenységet, amely épületek és építmények létrehozására, tágabb értelemben az épített környezet alakítására irányul.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fogalma
Az építészet (építőművészet, architektúra): az épített környezet alakítása; egyrészről a művészetek egyik ága (alkalmazott művészet), másrészről mérnöki tudomány, technológiai diszciplina.
Az emberi kultúra, az emberi tevékenység egyik legalapvetőbb formája. Az embert körülvevő természeti környezet akaratlagos megváltoztatása. „Erőszakossága” mégsem destruktív, természetéből adódóan konstruktív.
Az építészet témaköréhez elválaszthatatlanul kapcsolódik az építés fogalomköre. Mindenképp fontos viszont különbséget tennünk, s ez a különbség alapvetően az esztétika és a technológiai igény mértékében érhető tetten. Egy egyszerű építmény, például egy kerti árnyékszék létrehozása is építés; vagy egy vasúti töltés megalkotása is komoly mérnöki feladat, de ezek egyike sem építészet. Ezt a félreértést gyakran az építőművészet kifejezéssel oldják fel, amely a nevében a művészi igényességgel történő építész tervezői munkára utal.
Az épületek megépítésén kívül építészetnek nevezzük a belső terek kialakításától kezdve (belsőépítészet) egészen a városi léptékig terjedő építészetet (városépítészet) is.
[szerkesztés] Kapcsolódó fogalmak
- belsőépítészet, alkalmazott építészet (pl. díszlettervezés), bútortervezés, formatervezés
- várostervezés, urbanisztika, településtervezés, területrendezés
- táj tervezés
- hídépítés és egyéb mélyépítési tevékenységek (út-, vasút-, vízépítés).
[szerkesztés] Építészeti tervezés
[szerkesztés] A tervezési folyamat résztvevői
Minthogy az építészet összetett fogalom, az építészet alakításában több szakma működik együtt. Ezeknek csak egyike az építész, akinek feladata a tervezés során a legkülönbözőbb szempontok (beruházói igények, szabályozások, funkcionalitás, esztétikum, gazdaságosság, megvalósíthatóság, akadálymentesség) összehangolása. Magyarországon többféle végzettséggel lehet valaki építész, a leggyakoribbak: építészmérnök, építőművész, építész technikus. Szabatos megnevezés még az építész tervező. (A honi gyakorlatban sokszor a kőművest is építésznek hívják.)
[szerkesztés] Szakágak
A tervezési folyamatban egyéb (nem építész) mérnökök is közreműködnek, hogy az épület műszaki szempontból megfelelő kialakítással készüljön: (állékony, komfortos, biztonságos, tartósan használható és gazdaságosan üzemeltethető legyen). Az együttműködő ún. szakágak képviselői:
- a statikus vagy szerkezettervező - aki végzettsége szerint lehet építészmérnök vagy építőmérnök is. Feladata az épületek tartószerkezetének tervezése, a szerkezeti rendszer meghatározása, méretezése, az ehhez tartozó számítások elvégzése.
- épületgépész mérnök - végzettsége szerint általában gépészmérnök. Feladata az épület használatához szükséges berendezések tervezése. Ide tartoznak: a víz- és csatornarendszer; a fűtés-hűtés, légkondicionálás és a szellőzés; egyéb gépi berendezések és rendszerek.
- épületvillamossági mérnök, más néven épületelektromos tervező. Feladata az épületek elektromos berendezéseinek tervezése. Szakterülete az épületek elektromos energiaellátásától (betáp), annak elosztásán (vezetékek, elosztók) keresztül egészen a felhasználásáig (fogyasztók, kapcsolók) terjed. Ezen kívül a gyengeáramú hálózatok (vagyonvédelmi-, beléptetési-, információs- és telekommunikációs hálózatok) kialakításával is foglalkozik.
Nagyobb illetve rangosabb épületek kialakításánál gyakran közreműködik:
- belsőépítész - végzettsége szerint leggyakrabban belsőépítész, ritkábban építész. Feladata a belső terek megtervezése (felület-, szín- és anyagválasztás) akár olyan részletekbe menően, mint bútortervezés, arculattervezés, stb.
Az építész a tervezési programtól függően speciális szakterületeknek megfelelően szaktervezőket vonhat be munkájába, például: kerttervező (komolyabb parképítészeti munkák esetén), technológiai tervező (pl. konyhatechnológus egy ipari konyha esetén, kórháztechnológus kórházépület esetén), akusztikus (előadó- és színháztermek esetén), közlekedés tervező.
Az épület megépítésével és a beruházás lebonyolításával kapcsolatban közreműködnek: a kivitelező, a projekttervező, a beruházó, a fővállalkozó és az építtető.
[szerkesztés] Funkcionális felosztása
Az építészeknél - más szakterületekhez hasonlóan - szakosodás kevésbé tapasztalható (ellentétben pl. az orvosokkal). Az építészeti tervezés felosztása alapvetően az épületek funkcionális típusai alapján történik:
- lakóépületek
- munkahelyi, kereskedelmi és üzleti célú épületek
-
- irodaházak, üzletek, bevásárlóközpontok, vendéglátó egységek
- középületek
-
- igazgatási-, egészségügyi-, szociális-, oktatási-, kulturális- és sportintézmények
- szakrális épületek
- ipari- és gazdasági épületek
-
- üzemek, raktárak, logisztikai központok, mezőgazdasági épületek
- műemlékvédelem, műemlékek helyreállítása
[szerkesztés] Építészettörténet
[szerkesztés] Stílusok és irányzatok
Az építészetnek, az ember által épített környezetnek több ezer éves története van, amelynek fontos pontjait és korszakait híres épületek is jelzik. Hasonlóképpen neves építészek, irányzatok, iskolák és stíluskorszakok tagolják az építőművészet történetét (bár az igazán jelentős alkotások sokszor épp arról 'ismerszenek meg', hogy szétfeszítik az aktuális stílus kereteit, illetve, hogy éppenséggel nem illeszthetők be az adott alkotó korábbi munkáinak sorába).
Az építészeti stílusokat sokan sokféleképpen határozták meg (sem a meghatározásuk, sem az elnevezésük nem teljesen univerzális - Angliában ill. a tengerentúlon nem teljesen egyezik meg a stílusok meghatározása a kontinentális gyakorlattal). Álljon itt mégis a honi gyakorlatban előfoduló stílusmeghatározások (korántsem teljes) listája:
|
|
A lista végén meg kell jegyezni, hogy korunkat (XXI. század) nem jellemzi egységes építészeti korstílus, sőt igazi építészeti stílusok sem, inkább sokszínű irányzatok békés egymás mellett élése tapasztalható.
[szerkesztés] Egyéb területei
[szerkesztés] Építészetelmélet
[szerkesztés] Építészetkritika, építészeti sajtó
Az építészetkritika elsődleges megjelenési felületei: szakkönyvekben, szakfolyóiratokban (lásd Építészeti folyóiratok listája) és egyéb sajtótermékekben. Kifejezetten építészeti témájú könyvek magyar nyelven történő kiadásával foglalkozó kiadók: Vince, TERC.
[szerkesztés] Építészetoktatás
[szerkesztés] Híres építészek
[szerkesztés] Az első
Az első építész, akinek ismerjük a nevét Imhotep egyiptomi főpap volt, az ő tervei alapján készült el Dzsószer fáraó lépcsős piramisa Szakkarában i. e. 2750 körül.
Az ókor leghíresebb alakja Vitruvius, akinek Tíz könyv az építészetről címmel megjelent írása fontos építészettörténeti forrás.
A legjelentősebb XX. századi építészek: Antoni Gaudí, Ludwig Mies van der Rohe, Frank Lloyd Wright, Alvar Aalto, Le Corbusier.
[szerkesztés] Magyarország
[szerkesztés] Lásd még
- Pritzker díjasok
- Építészeti fogalomtár
- Építészeti folyóiratok listája
Based on work by